Taccsra vágja a költségvetést az új diákhitelrendszer

Költségvetési szempontból fenntarthatatlan az új diákhitelrendszer, az új konstrukció nemcsak lenullázza a Széll...

  • Eduline
Bajt okozhat a diákhitel 2
Stiller Ákos

Költségvetési szempontból fenntarthatatlan az új diákhitelrendszer, az új konstrukció nemcsak lenullázza a Széll Kálmán-terv megszorításait, hanem „a fejlesztési miniszter által jegyzett titkos dokumentum szerint a tandíj ellenében létrehozott konstrukció néhány év múlva megduplázhatja az éves hiányt” - írja az fn24.hu a birtokába került minisztériumi háttérszámítás alapján.

A lap emlékeztet arra, hogy bár a Fidesz – miután a 2008-as szociális népszavazáson megbuktatta a Gyurcsány-kormány által bevezetni tervezett felsőoktatási tandíjat – most egy tandíjrendszerű költségtérítést vezetett be, amelyhez kidolgozták a diákhitel új rendszerét, amellyel a most képzési díjnak hívott tandíj teljes összegére hitelt lehet felvenni az államtól. Méghozzá úgy, hogy a költségvetés a kamat 2 százalékot meghaladó részét átvállalja, illetve a törlesztőrészleteket a pályakezdő diplomások kezdő fizetésének alacsony, néhány százalékos szintjén rögzíti.

„2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is meredeken emelkedik. 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent az új csodafegyver” – írja a portál.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.