Friss nemzetközi rangsor: hét magyar egyetem jutott a legjobbak közé, tarol a CEU

Hét magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) legfrissebb felsőoktatási rangsorára - a magyar intézmények közül a legjobb helyezést a CEU, a Semmelweis és a pécsi egyetem szerezte meg.

  • Eduline

A Közép-európai Egyetem (CEU) a 16., a Semmelweis Egyetem a 65., a Pécsi Tudományegyetem a 122., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 123., a Szegedi Tudományegyetem a 129., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 154. szerezte meg, míg a Debreceni Egyetemet a 201-250. helyre sorolták a Times Higher Education legfrissebb rangsorának készítői.

A CEU új épülete. A 16. helyet szerezte meg a 300-as nemzetközi listán
CEU

A Times Higher Education BRICS & Emerging Economies Rankings nevű rangsorát szerda este hozták nyilvánosságra - ötven "fejlődő, feltörekvő" ország felsőoktatási intézményeit értékelték a szakemberek, a 300-as listára összesen 41 országból kerültek egyetemek.

Kínai, orosz és dél-afrikai egyetemek az élen

A rangsort kínai felsőoktatási intézmények vezetik, a tíz legjobb közé hat kínai egyetem került. Az élen ismét a pekingi egyetem áll, míg a második helyet a Tsinghua University szerezte meg.

A pekingi egyetem campusának egyik épülete. Vezeti a rangsort
Wikipedia

A moszkvai Lomonoszov a rangsorban a harmadik helyet szerezte meg, míg a Dél-afrikai Köztársaság két intézménye is előkelő helyen szerepel: a fokvárosi állami egyetemet a negyedik, a johannesburgi University of the Witwatersrandot a nyolcadik helyre sorolták a lista készítői.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

A rangsor ugyanazt a tizenhárom teljesítménymutatót veszi figyelembe, mint a THE World University Rankings. Vizsgálják az egyes egyetemi erősségeket a fő tevékenységi körökben: oktatás, kutatás, tudástranszfer és a nemzetközi megjelenés, „láthatóság”.

A Pécsi Tudományegyetem közleményben reagált az eredményekre, ebben kiemelik, hogy magát a módszertant a THE szakemberei átalakították, hogy alkalmas legyen a fejlődő gazdaságok egyetemeinek jellemzőinek mérésére is. Nagyobb súlya van például az egyetemek ipari kapcsolatainak és a nemzetközi megjelenésnek.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.