Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus lesz a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) képzési igazgatója.
Hegyi Péter professzor a kezdeményezést a csongrádi megyeszékhely közgyűlése előtt bemutatva elmondta, 75 éve, 1941 óta - amikor Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetem rektora lett - nem volt példa arra Magyarországon, hogy Nobel-díjas tudós vezessen hazai oktatási-tudományos intézményt.
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre az SZTA-t, hogy újra vonzóvá tegye a fiatalok számára a tudományos életpályát. A programot a kormány és az önkormányzati s támogatja.
Elindították azt az egyedülálló, a résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő programot, melynek célja, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával.
A hazai és nemzetközi mentorok részvételével működő rendszer már negyedik éve sikerrel működik Szegeden, a cél az, hogy az országból és a határon túlról évente ötszáz tehetséges fiatal érkezzen a Tisza-parti városba.
A kezdeményezés részeként 2013-ban megalapították a Szent-Györgyi Talentum Díjat, melyet az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért ítélnek oda. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki - a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan - a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a Tisza-parti városban végezte.
Bert Sakmann német fiziológus dolgozta ki a patch-clamp technikát, egy úttörő elektrofiziológiai vizsgálati módszert, munkáját 1991-ben Nobel-díjjal ismerték el. A professzor az elmúlt években többször is járt Szegeden, ahol középiskolás diákokkal találkozott és előadást tartott tehetséges fiataloknak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
