ELTE HÖK: több mint egymilliárd forinttal tartozik az egyetemnek az állam

1,8 milliárdnyi normatívával tartozik az állam az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a szociális támogatásokra...

  • Eduline

Fazék

1,8 milliárdnyi normatívával tartozik az állam az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a szociális támogatásokra fordítható keretösszeg pedig harmadával csökkent az idén - írja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) az ELTE Online nevű portálon.

Az Oktatási Igazgatóság tájékoztatása szerint míg 2010-ben az egyetem 1,165 milliárd forintot költhetett a rászoruló hallgatókra, addig idén 334 millió forinttal kevesebb, összesen 831 millió forint jut az alaptámogatásra, a rendszeres és rendkívüli szociális támogatásra, amelyekre ráadásul csak az állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. Majdnem ötmillió forintot veszít egy jogászhallgató a diploma megszerzéséig, ha önköltséges képzésre kerül be. Erről itt olvashattok.

Ahogy korábban megírtuk, decemberben törvénybe is foglalták a hallgatói normatíva – egy államilag támogatott hallgató után járó összeg – 2008 óta változatla összegét. Ez 119 ezer forint, melynek reálértéke évről-évre csökken. A tanulmányi ösztöndíjjal is "trükközniük" kell az intézményeknek a normatíva alacsony összege miatt, pedig a diákok nagy részének pont erre a támogatásra van szüksége ahhoz, hogy folytathassa a tanulmányait. Az EHÖK közleménye szerint az erre fordítható összeg idén 270 millió forinttal csökkent.

Az államilag támogatott hallgatók száma alig változott, 17 ezer fő körül mozog. Idén azonban a felsőoktatási kormányzat 12 700 fős államilag támogatott létszámot állapított meg, és 511 millió forinttal kevesebb támogatás folyósításáról rendelkezett. Az ELTE felé 1,26 milliárd forintnyi 2012-es képzési támogatást sem utaltak el - írja az EHÖK.

Az ELTE vezetése lassan egy hónapja levélben fordult az illetékes minisztériumhoz (EMMI), ahonnan a mai napig nem érkezett hivatalos válasz. Kormányzati forrásaink ugyanakkor több magyarázattal is szolgáltak. Egyrészt a gazdasági döntéshozók egyszerűen nem tudták eldönteni, hogy hol húzzák meg a nadrágszíjat, végül a hallgatói juttatásokra esett a választás, ahova pár milliárdot nem terveztek be.

Ezután végiggondolták, hogy mely intézményekben tűnik fel kevésbé a hiány, majd a legnagyobb egyetemek amúgy is “magas” normatív támogatását kurtították meg (a “magas” igencsak relatív fogalom, hiszen fejkvóta alapon történik a támogatás, nincs valódi különbség kisebb és nagyobb intézmények között). A felháborodásra előbb 2014-es, majd 2013-as nyári korrekciót ígértek, azonban az ELTE ezt sem tartja elfogadhatónak, mert a 2013-as támogatást 2013 egésze alatt kell felhasználni ahhoz, hogy a hallgatókat ne érje hátrány - írják.

Az A kategóriájú támogatottak egységesen a hallgatói normatíva 20%-át, 23 800 forintot kaphatnak havonta. A B kategóriába esők ennek felét: 11 900 forintot kapnak. A rendkívüli szociális támogatás egyszeri juttatás, amely valamilyen negatív életesemény vagy változás esetén nyújt segítséget. 2012-ben az erre a típusú juttatásra kiutalt összeg 27 millió forint volt, de ennél jóval többen igényelték.

Összességében tehát nem történt más, mint hogy a Kormányzat előzetes figyelmeztetés nélkül szociális krízisbe sodorta az ország kiválóan teljesítő hallgatóit, mindezt úgy, hogy a már Alaptörvény által is támogatott hallgatói szerződés passzusait és törvényi kötelezettségeit szegte meg - zárul a közlemény.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.