1,8 milliárdnyi normatívával tartozik az állam az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a szociális támogatásokra...
1,8 milliárdnyi normatívával tartozik az állam az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a szociális támogatásokra fordítható keretösszeg pedig harmadával csökkent az idén - írja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) az ELTE Online nevű portálon.
Az Oktatási Igazgatóság tájékoztatása szerint míg 2010-ben az egyetem 1,165 milliárd forintot költhetett a rászoruló hallgatókra, addig idén 334 millió forinttal kevesebb, összesen 831 millió forint jut az alaptámogatásra, a rendszeres és rendkívüli szociális támogatásra, amelyekre ráadásul csak az állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. Majdnem ötmillió forintot veszít egy jogászhallgató a diploma megszerzéséig, ha önköltséges képzésre kerül be. Erről itt olvashattok.
Ahogy korábban megírtuk, decemberben törvénybe is foglalták a hallgatói normatíva – egy államilag támogatott hallgató után járó összeg – 2008 óta változatla összegét. Ez 119 ezer forint, melynek reálértéke évről-évre csökken. A tanulmányi ösztöndíjjal is "trükközniük" kell az intézményeknek a normatíva alacsony összege miatt, pedig a diákok nagy részének pont erre a támogatásra van szüksége ahhoz, hogy folytathassa a tanulmányait. Az EHÖK közleménye szerint az erre fordítható összeg idén 270 millió forinttal csökkent.
Az államilag támogatott hallgatók száma alig változott, 17 ezer fő körül mozog. Idén azonban a felsőoktatási kormányzat 12 700 fős államilag támogatott létszámot állapított meg, és 511 millió forinttal kevesebb támogatás folyósításáról rendelkezett. Az ELTE felé 1,26 milliárd forintnyi 2012-es képzési támogatást sem utaltak el - írja az EHÖK.
Az ELTE vezetése lassan egy hónapja levélben fordult az illetékes minisztériumhoz (EMMI), ahonnan a mai napig nem érkezett hivatalos válasz. Kormányzati forrásaink ugyanakkor több magyarázattal is szolgáltak. Egyrészt a gazdasági döntéshozók egyszerűen nem tudták eldönteni, hogy hol húzzák meg a nadrágszíjat, végül a hallgatói juttatásokra esett a választás, ahova pár milliárdot nem terveztek be.
Ezután végiggondolták, hogy mely intézményekben tűnik fel kevésbé a hiány, majd a legnagyobb egyetemek amúgy is “magas” normatív támogatását kurtították meg (a “magas” igencsak relatív fogalom, hiszen fejkvóta alapon történik a támogatás, nincs valódi különbség kisebb és nagyobb intézmények között). A felháborodásra előbb 2014-es, majd 2013-as nyári korrekciót ígértek, azonban az ELTE ezt sem tartja elfogadhatónak, mert a 2013-as támogatást 2013 egésze alatt kell felhasználni ahhoz, hogy a hallgatókat ne érje hátrány - írják.
Az A kategóriájú támogatottak egységesen a hallgatói normatíva 20%-át, 23 800 forintot kaphatnak havonta. A B kategóriába esők ennek felét: 11 900 forintot kapnak. A rendkívüli szociális támogatás egyszeri juttatás, amely valamilyen negatív életesemény vagy változás esetén nyújt segítséget. 2012-ben az erre a típusú juttatásra kiutalt összeg 27 millió forint volt, de ennél jóval többen igényelték.
Összességében tehát nem történt más, mint hogy a Kormányzat előzetes figyelmeztetés nélkül szociális krízisbe sodorta az ország kiválóan teljesítő hallgatóit, mindezt úgy, hogy a már Alaptörvény által is támogatott hallgatói szerződés passzusait és törvényi kötelezettségeit szegte meg - zárul a közlemény.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
