Száműzné a Marx-szobrot a Corvinusról Rétvári

Nyílt levélben fordul a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vezetéséhez és az egyetem polgáraihoz Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke azt kéri, hogy távolítsák el az intézmény aulájából Karl Marx szobrát.

  • MTI
hvg.hu

Rétvári Bence, aki egyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, az MTI-hez eljuttatott levélben felidézte, hogy az 1953-1990 között Karl Marx nevét viselő Közgazdaságtudományi Egyetem a rendszerváltás után visszakapta eredeti, 1948-1953 között használt nevét, majd 2004. szeptember 1-jétől már Budapesti Corvinus Egyetem néven ismert. Ezzel párhuzamosan az egyetem főépülete mellett található térről a bolgár kommunista vezető, Georgi Dimitrov mellszobra is a megfelelő helyére, a Szoborparkba került, és a Dimitrov tér is már csak a kommunista múlt egy groteszk szeleteként él az emberek emlékezetében - mutatott rá. 

Hozzátette: mindezek ellenére, ha egy elsőéves, egy turista vagy egy érdeklődő belép a "Közgáz" aulájába, akkor megdöbbenésére mind a mai napig "a nyíltan fajgyűlölő és osztályharcos nézeteket valló Karl Marx ülőszobra tekint le rá". Többször ugyan felmerült a szobor áthelyezésének lehetősége, de ez végül nem valósult meg. 

Rétvári Bence szerint Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete, megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak és genocídiumainak. A fajgyűlölet és az osztályharcos kommunizmus totális diktatúráinak áldozatait több százmillióra becsülik, a hazánkban évtizedekig kötelező tantárgyként oktatott osztályharcos, szocialista ideológia, a marxizmus-leninizmus pedig a nevetség tárgyává vált. 

Marx nézetei ugyanabból az irányból támadják az emberi méltóság tiszteletét, mint a kommunizmus és a nácizmus - fejtette ki, hozzátéve: egy demokratikus, polgári társadalomban kötelesség küzdeni az antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd, a kirekesztés és a rasszizmus minden formája ellen. "Hiszem, hogy Magyarország is egy ilyen hely" - fogalmazott. A kormánypárti politikus többek között idézte Marx Kényszerkivándorlásról címet viselő 1853-as tanulmányát, amellyel szerinte hozzájárult a fajelmélet, és a nácizmus embertelen tételeinek megalapozásához. "Azoknak az osztályoknak és fajoknak, amelyek túl gyöngék (…), pusztulniuk kell. (…) A következő világháború nemcsak a reakciós osztályokat és dinasztiákat, hanem egész reakciós népeket fog eltüntetni a föld színéről. És ez is haladás" - idézte a művet a kormánypárti politikus. 

A KDNP alelnöke hozzátette: Karl Marx szlávokról alkotott nézetei a náci fajelmélet ideológusaihoz álltak közel, ahogy az A magyar harc című, 1849-es Marx-Engels műben is tetten érhető. "Ausztriában a pánszlávista délszlávok, (...) nem egyebek, mint egy felettébb zavaros ezeréves fejlődésből kikerült népszemét" - idézett a könyvből a politikus.

Rétvári Bence azt írta, bízik benne, hogy az egyetem vezetése és polgárai is egy terhes és vállalhatatlan örökségnek tartják Karl Marx szobrát. Mindezek alapján kéri, hogy a rendszerváltás után 25 évvel tegyék meg a negyedszázada szükséges lépéseket a BCE főépületének aulájában található Marx szobor mielőbbi eltávolításának érdekében - zárta sorait a KDNP alelnöke.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.