Szakok megszűnése: csak 2017-ben jön a változás

Hatvan alap-, osztatlan, illetve mesterképzés szűnik majd meg, de 2016-ban még jelentkezhettek rá. A rendelet szerint a „régi” struktúra szerint mennek a meghirdetések a 2017-es általános felvételi eljárásig.

  • Eduline
Wikipedia

Júniusban hozták nyilvánosságra a felsőoktatási képzésekről szóló rendeletet, melyből kiderült, hogy közel hatvan alap-, osztatlan illetve mesterképzés szűnik meg, valamint több új szak is indul. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a „régi” struktúra szerint mennek a meghirdetések a 2017-es általános felvételi eljárásig, tehát 2016-ban még tudtok jelentkezni a kivezetésre kerülő szakokra is. A 2017-es felvételiig nem is hirdethetik meg az új szakokat.

Az alapszakok közül 21 szűnik majd meg, köztük az andragógia és a kulturális antropológia is, mely elkaszálása még nemzetközi tiltakozást is kiváltott. Nagy visszhangot kapott, hogy a kommunikáció és médiatudományt, valamint a nemzetközi tanulmányokat is meg akarták szűntetni, ezek azonban alapképzésben megmaradnak.

A bölcsészettudományi képzések közül megszűnik az andragógia, de új alapképzés indul majd 2017-től, a közösségszervezés.

A társadalomtudományi területen lőttek a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok szakoknak is. A politológia alapszak helyett politikatudományok képzés indul.

A művészeti szakok közül megszűnik a gyártásszervező, a kameraman és az alkalmazott látványtervezés alapképzés. Lőttek a fémművesség, a kerámiatervezés és az üvegtervezés alapszaknak is. Új képzésként indul viszont a látványtervezés és a tárgyalkotás, a design- és művészetelmélet helyett pedig a designkultúra képzés.

A művészetközvetítési képzési területen megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret, az elektronikus ábrázolás, a képi ábrázolás és a plasztikai ábrázolás alapszak. A kézműves szak kézműves tárgykultúra néven indul majd, az ének-zenét pedig a zenekultúra váltja. Képalkotás néven egy új szakot is bevezetnek.

A műszaki képzések közül a had- és biztonságtechnikai mérnöki képzés ezentúl biztonságtechnikai mérnöki név alatt indul, és két új szakot is bevezetnek: a hivatásos repülőgép-vezetőit, a vízügyi üzemeltetési mérnökit.

A gazdasági képzések közül megszűnik a gazdaság- és pénzügy matematikai elemzés, ugyanakkor helyette indíthat osztatlan képzést ugyanezen a néven az a felsőoktatási intézmény, akinek a képzései között a rendelet hatályba lépésekor szerepelt ez az alapszak és a gazdaság-matematikai elemző mesterszak is. Megszűnik a közszolgálati alapképzés is.

Az agrárképzések közül megszűnik az erdőmérnöki alapszak, és nem lehet majd jelentkezni informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, állattenyésztő mérnöki, illetve növénytermesztő mérnöki képzésre sem. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak vidékfejlesztési agrármérnöki név alatt fut majd. Ugyanakkor az az egyetem vagy főiskola, amelynek a kínálatában eddig szerepelt a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak és az agrármérnöki mesterképzési szak is, agrármérnöki osztatlan képzést indíthat.

Az orvos- és egészségtudományi területen az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzés neve változik: orvosi diagnosztikai analitikus szakként indul.

A sporttudományi képzési terület teljesen átalakul: megszűnik a humánkineziológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, illetve a sportszervező képzések helyett pedig sport- és rekreációszervezés néven indul új szak. A testnevelő-edző szak helyett edző képzésre lehet majd jelentkezni.

A természettudományi szakok közül megszűnik a biofizika, a humánbiológia-antropológia, az immunológia, az ökotoxikológus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban. A kognitív tanulmányok helyett számítógépes és kognitív idegtudomány képzés indul majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.