Szakok megszűnése: csak 2017-ben jön a változás

Hatvan alap-, osztatlan, illetve mesterképzés szűnik majd meg, de 2016-ban még jelentkezhettek rá. A rendelet szerint a „régi” struktúra szerint mennek a meghirdetések a 2017-es általános felvételi eljárásig.

  • Eduline
Wikipedia

Júniusban hozták nyilvánosságra a felsőoktatási képzésekről szóló rendeletet, melyből kiderült, hogy közel hatvan alap-, osztatlan illetve mesterképzés szűnik meg, valamint több új szak is indul. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a „régi” struktúra szerint mennek a meghirdetések a 2017-es általános felvételi eljárásig, tehát 2016-ban még tudtok jelentkezni a kivezetésre kerülő szakokra is. A 2017-es felvételiig nem is hirdethetik meg az új szakokat.

Az alapszakok közül 21 szűnik majd meg, köztük az andragógia és a kulturális antropológia is, mely elkaszálása még nemzetközi tiltakozást is kiváltott. Nagy visszhangot kapott, hogy a kommunikáció és médiatudományt, valamint a nemzetközi tanulmányokat is meg akarták szűntetni, ezek azonban alapképzésben megmaradnak.

A bölcsészettudományi képzések közül megszűnik az andragógia, de új alapképzés indul majd 2017-től, a közösségszervezés.

A társadalomtudományi területen lőttek a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok szakoknak is. A politológia alapszak helyett politikatudományok képzés indul.

A művészeti szakok közül megszűnik a gyártásszervező, a kameraman és az alkalmazott látványtervezés alapképzés. Lőttek a fémművesség, a kerámiatervezés és az üvegtervezés alapszaknak is. Új képzésként indul viszont a látványtervezés és a tárgyalkotás, a design- és művészetelmélet helyett pedig a designkultúra képzés.

A művészetközvetítési képzési területen megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret, az elektronikus ábrázolás, a képi ábrázolás és a plasztikai ábrázolás alapszak. A kézműves szak kézműves tárgykultúra néven indul majd, az ének-zenét pedig a zenekultúra váltja. Képalkotás néven egy új szakot is bevezetnek.

A műszaki képzések közül a had- és biztonságtechnikai mérnöki képzés ezentúl biztonságtechnikai mérnöki név alatt indul, és két új szakot is bevezetnek: a hivatásos repülőgép-vezetőit, a vízügyi üzemeltetési mérnökit.

A gazdasági képzések közül megszűnik a gazdaság- és pénzügy matematikai elemzés, ugyanakkor helyette indíthat osztatlan képzést ugyanezen a néven az a felsőoktatási intézmény, akinek a képzései között a rendelet hatályba lépésekor szerepelt ez az alapszak és a gazdaság-matematikai elemző mesterszak is. Megszűnik a közszolgálati alapképzés is.

Az agrárképzések közül megszűnik az erdőmérnöki alapszak, és nem lehet majd jelentkezni informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, állattenyésztő mérnöki, illetve növénytermesztő mérnöki képzésre sem. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak vidékfejlesztési agrármérnöki név alatt fut majd. Ugyanakkor az az egyetem vagy főiskola, amelynek a kínálatában eddig szerepelt a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak és az agrármérnöki mesterképzési szak is, agrármérnöki osztatlan képzést indíthat.

Az orvos- és egészségtudományi területen az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzés neve változik: orvosi diagnosztikai analitikus szakként indul.

A sporttudományi képzési terület teljesen átalakul: megszűnik a humánkineziológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, illetve a sportszervező képzések helyett pedig sport- és rekreációszervezés néven indul új szak. A testnevelő-edző szak helyett edző képzésre lehet majd jelentkezni.

A természettudományi szakok közül megszűnik a biofizika, a humánbiológia-antropológia, az immunológia, az ökotoxikológus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban. A kognitív tanulmányok helyett számítógépes és kognitív idegtudomány képzés indul majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.