Szakdolgozati botrány a katolikus főiskolán: távozott az egyik dékán

Távozott posztjáról a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (GFHF) Humántudományi Karának dékánja, Györgyiné Koncz...

  • eduline/mti
A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola épülete Szegeden. Lemondott az egyik dékán
MTI Fotó: Rosta Tibor

Távozott posztjáról a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (GFHF) Humántudományi Karának dékánja, Györgyiné Koncz Judit, aki érintettje volt a galferences blog által kirobbantott botránynak – írta csütörtöki számában a Délmagyarország.

Skamla Gábriel, aki a blog szerzői szerint 130 ezer forintért vásárolta a szakdolgozatát, továbbra is az intézmény tanulmányiosztály-vezetőjeként dolgozik, nem függesztették fel állásából a belső vizsgálat lezárultáig. A főiskolában kirobbant botrányról szóló korábbi cikkünket itt olvashatjátok.

A napilap információi szerint változatlanul a rektori titkárságon alkalmazzák Farkas Petrát is. Az elnökként a hallgatói önkormányzatot is irányító diákról azt írták a blog szerzői, hogy témavezetője, Györgyiné Koncz Judit dékán kérésére maga készítette el a bírálatot saját szakdolgozatához, amire jeles osztályzatot javasolt önmagának.

Az ügy kirobbanása után Kozma Gábor rektor belső vizsgálatot rendelt el a blogfórumon megjelent tartalmakkal kapcsolatban. A rektor feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, kérve, hogy a rendőrség a vizsgálat során esetlegesen felmerülő egyéb bűncselekmények miatt is rendelje el a nyomozást. Egyben indítványozta, hogy a blogfórumon megjelent közlésekben érintett embereket tanúként hallgassák meg.

A dékán távozásával kapcsolatban azt nyilatkozta az újságnak Kozma Gábor, hogy Györgyiné Koncz Judit kiemelkedő szerepet vállalt a főiskola humántudományi karának megalapításában, és ennek érdekében rengeteg munkát végzett, háttérbe szorítva tudományos tevékenységét is. Most visszatért a tudományos munkához, ami miatt a vezetői feladat ellátására létesült munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.