Felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, ötkarikás sportágakban szereplő, olimpiai, világ-...
Felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, ötkarikás sportágakban szereplő, olimpiai, világ- vagy Európa-bajnoki éremesélyesnek számító versenyzőknek adható Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj alapításáról döntött a kormány.
A Magyar Közlönyben kedden megjelent - és nyolc nap múlva hatályba lépő - rendelet értelmében az ösztöndíjprogram működtetéséért a sportpolitikáért felelős miniszter (jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztere, Balog Zoltán) felel, munkáját tanácsadó testület segíti. Ennek tagjai díjazásban nem részesülnek.
Az ösztöndíj odaítéléséről a tárcavezető dönt. Az ösztöndíjra javasolt hallgatókat a miniszter három - Európa-bajnoki, világbajnoki és olimpiai - kategóriába sorolja. Az ösztöndíj összegét ezek a kategóriák, illetve a korábbi versenyeredmények határozzák meg.
A miniszter az ösztöndíjra érdemes sportolókról javaslatokat kér a Magyar Olimpiai Bizottságtól, illetve a szakszövetségektől. Ezek a szervezetek olyan versenyzőre tehetnek javaslatot, aki felsőoktatási intézmény hallgatója vagy az intézménybe már felvették, ezen kívül vállalja, hogy felsőfokú végzettséget és szakképzettséget szerez, valamint a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt kiemelkedő, nemzetközi éremesélyre jogosító sportteljesítményt nyújt.
Az adómentes ösztöndíjat a sportolónak havonta folyósítják abban az esetben, ha az adott tanulmányi időszakra bejelentkezett, s a Gerevich Aladár-sportösztöndíj mellett is adható. Az ösztöndíj folyósítására első alkalommal a 2013 őszi félévben kerül sor. Milyen külföldi ösztöndíjakra pályázhattok? A legújabb lehetőségekről itt és itt olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
