Júliusig huszonegy oktató bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása...
Az értekezleten felmerült, hogy az eddig megszokott 20 fő körüli szemináriumok helyett 30-40 fős szemináriumok is lehetnek. Az egyetem vezetése olyan terven is dolgozik, amellyel sorsolnák a kurzusokra a hallgatókat.
Ez a hallgatók életét igencsak megnehezítené az egymásra épülő kurzusoknál. Ha valaki a sorsoláson nem kerül be egy szemináriumra, azt csak a következő félévben tudná fölvenni, így tanulmányai elnyúlnának. Az Index szerint szerint az értekezleten az is szóba kerül, hogy a termek jelentős része nem alkalmas nagyobb létszámú szemináriumok megtartására. Az ELTE ráadásul azt is tervezi, hogy bizonyos épületeket és épületrészeket - ugyancsak anyagi okok miatt - magánszemélyeknek, cégeknek, oktatási intézményeknek adnának bérbe.
Az ügyben keresték Dezső Tamást, a bölcsészkar dékánját, de nem sikerült elérni. Fábri György, az ELTE szóvivője és rektorhelyettes azt mondta: a bölcsészkar belső ügyeit nem ismeri, a megszorítások miatt viszont az egész egyetemen mindenhol folyamatosan gondolkodnak a következő évről, próbálnak új stratégiát kidolgozni, mindemellett sok rémhír és félreértés is terjed.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
