Sorsolással dőlhet el, ki tanulhat az ELTE-n, és ki nem

Júliusig huszonegy oktató bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása...

  • Eduline

Az ELTE BTK campusa. Nehezebb lesz bekerülni a szemináriumokra
Wikipedia
Júliusig huszonegy oktató bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása ebben az évben ugyanis 4,5 milliárd forinttal csökkent - írja az Index, amely úgy tudja, a bölcsészkaron nemrég arról tartottak értekezletet, hogy hogyan készüljenek fel kevesebb oktatóval a szeptembertől induló tanévre.

Az értekezleten felmerült, hogy az eddig megszokott 20 fő körüli szemináriumok helyett 30-40 fős szemináriumok is lehetnek. Az egyetem vezetése olyan terven is dolgozik, amellyel sorsolnák a kurzusokra a hallgatókat.

Ez a hallgatók életét igencsak megnehezítené az egymásra épülő kurzusoknál. Ha valaki a sorsoláson nem kerül be egy szemináriumra, azt csak a következő félévben tudná fölvenni, így tanulmányai elnyúlnának. Az Index szerint szerint az értekezleten az is szóba kerül, hogy a termek jelentős része nem alkalmas nagyobb létszámú szemináriumok megtartására. Az ELTE ráadásul azt is tervezi, hogy bizonyos épületeket és épületrészeket - ugyancsak anyagi okok miatt - magánszemélyeknek, cégeknek, oktatási intézményeknek adnának bérbe.

Az ügyben keresték Dezső Tamást, a bölcsészkar dékánját, de nem sikerült elérni. Fábri György, az ELTE szóvivője és rektorhelyettes azt mondta: a bölcsészkar belső ügyeit nem ismeri, a megszorítások miatt viszont az egész egyetemen mindenhol folyamatosan gondolkodnak a következő évről, próbálnak új stratégiát kidolgozni, mindemellett sok rémhír és félreértés is terjed.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna