Sorsolással dőlhet el, ki tanulhat az ELTE-n, és ki nem

Júliusig huszonegy oktató bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása...

  • Eduline

Az ELTE BTK campusa. Nehezebb lesz bekerülni a szemináriumokra
Wikipedia
Júliusig huszonegy oktató bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása ebben az évben ugyanis 4,5 milliárd forinttal csökkent - írja az Index, amely úgy tudja, a bölcsészkaron nemrég arról tartottak értekezletet, hogy hogyan készüljenek fel kevesebb oktatóval a szeptembertől induló tanévre.

Az értekezleten felmerült, hogy az eddig megszokott 20 fő körüli szemináriumok helyett 30-40 fős szemináriumok is lehetnek. Az egyetem vezetése olyan terven is dolgozik, amellyel sorsolnák a kurzusokra a hallgatókat.

Ez a hallgatók életét igencsak megnehezítené az egymásra épülő kurzusoknál. Ha valaki a sorsoláson nem kerül be egy szemináriumra, azt csak a következő félévben tudná fölvenni, így tanulmányai elnyúlnának. Az Index szerint szerint az értekezleten az is szóba kerül, hogy a termek jelentős része nem alkalmas nagyobb létszámú szemináriumok megtartására. Az ELTE ráadásul azt is tervezi, hogy bizonyos épületeket és épületrészeket - ugyancsak anyagi okok miatt - magánszemélyeknek, cégeknek, oktatási intézményeknek adnának bérbe.

Az ügyben keresték Dezső Tamást, a bölcsészkar dékánját, de nem sikerült elérni. Fábri György, az ELTE szóvivője és rektorhelyettes azt mondta: a bölcsészkar belső ügyeit nem ismeri, a megszorítások miatt viszont az egész egyetemen mindenhol folyamatosan gondolkodnak a következő évről, próbálnak új stratégiát kidolgozni, mindemellett sok rémhír és félreértés is terjed.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.