Júliusig huszonegy oktató bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása...
Az értekezleten felmerült, hogy az eddig megszokott 20 fő körüli szemináriumok helyett 30-40 fős szemináriumok is lehetnek. Az egyetem vezetése olyan terven is dolgozik, amellyel sorsolnák a kurzusokra a hallgatókat.
Ez a hallgatók életét igencsak megnehezítené az egymásra épülő kurzusoknál. Ha valaki a sorsoláson nem kerül be egy szemináriumra, azt csak a következő félévben tudná fölvenni, így tanulmányai elnyúlnának. Az Index szerint szerint az értekezleten az is szóba kerül, hogy a termek jelentős része nem alkalmas nagyobb létszámú szemináriumok megtartására. Az ELTE ráadásul azt is tervezi, hogy bizonyos épületeket és épületrészeket - ugyancsak anyagi okok miatt - magánszemélyeknek, cégeknek, oktatási intézményeknek adnának bérbe.
Az ügyben keresték Dezső Tamást, a bölcsészkar dékánját, de nem sikerült elérni. Fábri György, az ELTE szóvivője és rektorhelyettes azt mondta: a bölcsészkar belső ügyeit nem ismeri, a megszorítások miatt viszont az egész egyetemen mindenhol folyamatosan gondolkodnak a következő évről, próbálnak új stratégiát kidolgozni, mindemellett sok rémhír és félreértés is terjed.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
