UNESCO: soha nem tanult még ennyi diák külföldön

2010-ben összesen 3,6 millió hallgató folytatta a tanulmányait külföldön világszerte, több, mint korábban bármikor –...

  • Eduline
Hallgatói mobilitás – a Kínából kivándorló diákok célországai
unesco.org

2010-ben összesen 3,6 millió hallgató folytatta a tanulmányait külföldön világszerte, több, mint korábban bármikor – derül ki az UNESCO legfrissebb, hallgatói mobilitást vizsgáló kutatásából.

A növekedés soha nem látott gyorsaságú: 2000-ben még csak 1,6 millióan tanultak más országban, vagyis egyetlen évtized alatt 2 millióval nőtt a külföldre utazó hallgatók száma. A legtöbb diák – az összes hallgató 28 százaléka – a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségből indul útnak, hogy szerencsét próbáljon valamelyik külföldi egyetemen. Az országokat tekintve Kínából a legnagyobb az elvándorlás: a külföldön tanuló egyetemisták 17 százaléka kínai.

Ami a célországokat illeti, a legtöbben (19 százalék) az USA-t célozták meg, de sokan tanulnak Nagy-Britanniában (11 százalék) és Ausztráliában is (8 százalék). Akik nem az angolszász országokat részesítik előnyben, Franciaországba, Németországba és Japánba utaznak a legszívesebben – derül ki a felmérésből. Egyre több magyar diák tanul külföldön Erasmusszal – az adatokról itt olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.