2010-ben összesen 3,6 millió hallgató folytatta a tanulmányait külföldön világszerte, több, mint korábban bármikor –...
2010-ben összesen 3,6 millió hallgató folytatta a tanulmányait külföldön világszerte, több, mint korábban bármikor – derül ki az UNESCO legfrissebb, hallgatói mobilitást vizsgáló kutatásából.
A növekedés soha nem látott gyorsaságú: 2000-ben még csak 1,6 millióan tanultak más országban, vagyis egyetlen évtized alatt 2 millióval nőtt a külföldre utazó hallgatók száma. A legtöbb diák – az összes hallgató 28 százaléka – a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségből indul útnak, hogy szerencsét próbáljon valamelyik külföldi egyetemen. Az országokat tekintve Kínából a legnagyobb az elvándorlás: a külföldön tanuló egyetemisták 17 százaléka kínai.
Ami a célországokat illeti, a legtöbben (19 százalék) az USA-t célozták meg, de sokan tanulnak Nagy-Britanniában (11 százalék) és Ausztráliában is (8 százalék). Akik nem az angolszász országokat részesítik előnyben, Franciaországba, Németországba és Japánba utaznak a legszívesebben – derül ki a felmérésből. Egyre több magyar diák tanul külföldön Erasmusszal – az adatokról itt olvashattok részletesen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
