Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A felmérésből kiderült az is, hogy közel minden ötödik hallgató két nyelvet beszél, és minden tizedik tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön is a képzés alatt - írja az egyetem a honlapján. A felmérésben összesen több mint 1500 fő vett részt.
A felmérés szerint a hallgatók közel ötöde (18,7 százalék) két nyelvet beszél jól vagy nagyon jól. Az ÁOK hallgatóinak 63 százaléka egy, további 24 százaléka két nyelvet tud. Hasonlóak az arányok a Gyógyszerésztudományi Karon (GYTK), ahol ugyanakkor a két idegen nyelven beszélők aránya még magasabb (30,8 százalék). A jelenlegi hallgatók között végzett felmérésből kiderült egyebek mellett, hogy 75,5 százalékuk szeretne valamilyen módon, függően az adott kar képzési formájától, továbbtanulni, 62,6 százalék az egyetemen belül.
A képzés befejezése után az egyetem hallgatóinak közel kétharmada (61 százalék) azonnal vagy legkésőbb egy hónapon belül talált munkát. A GYTK-n a legmagasabb ez a szám, a gyógyszerészhallgatók mintegy háromnegyede (72 százalék) jóformán azonnal el tud helyezkedni. A többiek átlagosan 3-4 hónapos keresés után kezdenek dolgozni.
Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken
Évente több százmillió forintot fordítanak a nagyobb felsőoktatási intézmények „fizetős" diákok toborzására. De a jelek szerint megéri, mert több tizmilliárdot fizetnek tandíjként, ráadásul helyi munkahelyeket teremtenek. Az Oktatási Hivatal héten közzétett adatai szerint nem egyedi a tendencia, mert csaknem 8 ezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben.
