Az országos Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) keretében végzett felmérésből kiderült, hogy a Semmelweis Egyetem hallgatóinak közel kétharmada a végzést követően azonnal, vagy maximum egy hónapon belül talál munkát.
A felmérésből kiderült az is, hogy közel minden ötödik hallgató két nyelvet beszél, és minden tizedik tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön is a képzés alatt - írja az egyetem a honlapján. A felmérésben összesen több mint 1500 fő vett részt.
A felmérés szerint a hallgatók közel ötöde (18,7 százalék) két nyelvet beszél jól vagy nagyon jól. Az ÁOK hallgatóinak 63 százaléka egy, további 24 százaléka két nyelvet tud. Hasonlóak az arányok a Gyógyszerésztudományi Karon (GYTK), ahol ugyanakkor a két idegen nyelven beszélők aránya még magasabb (30,8 százalék). A jelenlegi hallgatók között végzett felmérésből kiderült egyebek mellett, hogy 75,5 százalékuk szeretne valamilyen módon, függően az adott kar képzési formájától, továbbtanulni, 62,6 százalék az egyetemen belül.
A képzés befejezése után az egyetem hallgatóinak közel kétharmada (61 százalék) azonnal vagy legkésőbb egy hónapon belül talált munkát. A GYTK-n a legmagasabb ez a szám, a gyógyszerészhallgatók mintegy háromnegyede (72 százalék) jóformán azonnal el tud helyezkedni. A többiek átlagosan 3-4 hónapos keresés után kezdenek dolgozni.
Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken
Évente több százmillió forintot fordítanak a nagyobb felsőoktatási intézmények „fizetős" diákok toborzására. De a jelek szerint megéri, mert több tizmilliárdot fizetnek tandíjként, ráadásul helyi munkahelyeket teremtenek. Az Oktatási Hivatal héten közzétett adatai szerint nem egyedi a tendencia, mert csaknem 8 ezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
