Aki ízekre szedte Schmitt doktoriját: itt van a különvélemény

Nyilvánosságra hozta különvéleményét Fluck Ákos, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt...

  • eduline/mti
A Schmitt-jelentés. Fluck Ákos nem finomkodik, ízekre szedi a dolgozatot
mediasarok.sote.hu
Nyilvánosságra hozta különvéleményét Fluck Ákos, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság egyik tagja. Ebben egyebek mellett azt írja: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat.

Fluck Ákos ügyvéd a Semmelweis Egyetem honlapján közölt különvéleményében megállapítja: az egykori pályázó értekezése az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei közül "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás " kritériumainak nem felelt meg.

Megjegyzi, hogy a korabeli szabályok szerint az egyetemi doktorátus visszavonására a Doktori Tanács javaslata alapján az Egyetemi Tanács volt jogosult, azonban a felsőoktatásról szóló törvény értelmében azt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezheti a bíróságnál.

Kifejti, hogy a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formális, eljárási szempontból többségében eleget tett a Testnevelési Egyetem Szabályzatában foglaltaknak, azonban sem a védés során, illetőleg azt megelőzően a felkészülési időszakban sem került feltárásra, hogy az értekezés milyen terjedelmű fordítások felhasználásával készült.

Újabb demonstrációt szervez a Hallgatói Hálózat
A szerdai ülősztrájk után újabb tüntetést szervez a Hallgatói Hálózat. Az egyetemisták csütörtök délelőtt 11 órára, a Semmelweis Egyetem rektori hivatalával szemközti Köztelek térre hirdettek demonstrációt. Azt követelik, hogy vonja vissza Schmitt Pál doktori címét az egyetem doktori tanácsa, amely ugyanebben az időpontban tartja rendkívüli ülését. A demonstrációról bővebben itt olvashattok.

A tényfeltáró munka során viszont megállapíthatóvá vált, hogy a 215 oldalas értekezés legalább 200 oldalon keresztül hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve), de lényegét tekintve szövegazonos fordítása a felhasznált irodalomként megjelölt forrásoknak, elsősorban és kiemelten a Georgiev-tanulmánynak, valamint a Heinemann-tanulmánynak. Az értekezésben ugyanakkor nem azonosítható, hogy az egyes részek melyik szakirodalomként megjelölt forrásmunkából származnak és milyen terjedelemben.

Mindenképpen eljárási hibára utal Fluck szerint a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya. Ezen hibákra a témavezetőnek, valamint a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben nemcsak utalniuk kellett volna, hanem a feltárt hiányosságoknak még a védést megelőzően végrehajtandó korrigálására kellett volna felszólítani az egykori pályázót - írja. Álláspontja szerint kizárólag az egyébként kifogásolt hiányosságok orvoslását követően kerülhetett volna sor arra, hogy az egykori pályázó az értekezést megvédje.

Beszámol arról is, hogy az egykori pályázó hivatalában fogadta a bizottság elnökét. A bizottság elnöke tájékoztatta annak tagjait arról, hogy az egykori pályázó álláspontja szerint a doktori esemény szabályszerűen zajlott le.

Előadta továbbá, hogy az értekezés személyes álláspontja és akkori információi szerint a korabeli szabályoknak megfelelően készült. Rögzítette, miszerint amennyiben az értekezés bármilyen formai hiányosságban szenvedett, úgy álláspontja szerint ennek tényére a témavezetőnek, valamint a bírálóknak nyomatékosan fel kellett volna hívniuk a figyelmét. Mivel ilyen jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.