Plágiumügy: hány oldalt írt valójában Schmitt?

Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev...

  • Eduline
Túry Gergely

Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása - írja a hvg.hu.

A Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában Schmitt azt mondta, a két szöveg közti egyezés arra vezethető vissza, hogy a bolgár szerző is "abból indult ki, hogy egy bizonyos törzsanyagot megemlített, ez a sokat emlegetett 180 oldal, és ha még egyszer kellene írnom, még egyszer ugyanide lyukadnék ki". A „törzsanyag” szerinte „olyan tényadatokat" jelent, amelyek „fellelhetők a jegyzőkönyvekben, az olimpiai játékok végső záródokumentumaiban”.

Ez a „törzsanyag” „nem szellemi tulajdona senkinek” – mondta a köztársasági elnök a Kossuth Rádiónak, és hangsúlyozta, az értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket von le. Korábban pedig azt mondta, a tanulmánya eredetiségét pontosan az adja, hogy milyen következtetéseket vont le ebből a törzsanyagból.

Ám a 215 oldalas dolgozatában nincs 30-35 oldalnyi következtetés. Az olimpiai programok bemutatása a röplabdázás jellemzésével a 208. oldalon ér véget, majd a következő oldalon kezdődik „Az olimpiai program reviziója (sic!) 1972-1988 között” című fejezet, amely az első összefoglaló, véleményeket is kifejtő rész. A 211. oldalon kezdődik a „Következtetések” fejezet, amely egyetlen oldalt tesz ki. A cikk folytatását  a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.