"Száz százalékban azonosulni tud" a hallgatói szerződések bevezetésével Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke, aki Hoffmann Rózsa helyett tartott előadást a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban című projekt zárókonferenciáján. Sályi szerint a cél "egy patrióta középosztály megteremtése" - bármit is jelentsen ez.
„Az állam pénzén tanulóknak felelősséget kell vállalni a társadalomért” – mondta Sályi Lőrinc, utalva a magyarországi munkavégzésre kötelező hallgatói szerződésre, amelyet 2012 szeptemberétől minden elsőévesnek alá kell írnia, és amelyhez hasonló rendszer Európában egyedül Fehéroroszországban működik - erről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Sályi arról nem beszélt, szociális ösztöndíjrendszer hiányában hogyan vállal felelősséget a társadalom azokért a felvételizőkért, akik a keretszámok drasztikus megvágása és családjuk rossz anyagi helyzete miatt szorulnak ki a felsőoktatásból. A jelentkezők száma a 2011-eshez képest 32 ezerrel csökkent - erről bővebben itt olvashattok.
Az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának csökkentését a kabinetfőnök "az elitegyetemek eltömegesedésével" indokolta. Szerinte minden felsőoktatási intézménynek a saját szintjének megfelelő - tudományegyetemi, egyetemi vagy főiskolai - képzést kell nyújtania, míg az elitegyetemeknek alacsonyabb hallgatói létszámmal kell működniük. „Ez az oktatókat mentesíteni fogja a túlzott terhelés alól, és végre kutatásra is jut majd idejük. Béremelésről nem kívánok beszélni” – mondta.
Sályi beszélt a "roma szakkollégiumok" létrehozásának tervéről is, igaz, részleteket nem említett. Szerinte a "kinevelt értelmiségiek" felemelik majd azt a réteget, amely "egy-két üdítő kivételtől eltekintve" kimaradt a felsőoktatásból.
A konferencián Bángi-Magyar Attila, a projekt vezetője és Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója ismertette az eredményeket: helyzetképet állítottak össze a szakkollégiumok és a felnőttképzés helyzetéről, valamint a felsőoktatás, a gazdaság és a társadalom közötti kapcsolatokról.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
