"Száz százalékban azonosulni tud" a hallgatói szerződések bevezetésével Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke, aki Hoffmann Rózsa helyett tartott előadást a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban című projekt zárókonferenciáján. Sályi szerint a cél "egy patrióta középosztály megteremtése" - bármit is jelentsen ez.
„Az állam pénzén tanulóknak felelősséget kell vállalni a társadalomért” – mondta Sályi Lőrinc, utalva a magyarországi munkavégzésre kötelező hallgatói szerződésre, amelyet 2012 szeptemberétől minden elsőévesnek alá kell írnia, és amelyhez hasonló rendszer Európában egyedül Fehéroroszországban működik - erről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Sályi arról nem beszélt, szociális ösztöndíjrendszer hiányában hogyan vállal felelősséget a társadalom azokért a felvételizőkért, akik a keretszámok drasztikus megvágása és családjuk rossz anyagi helyzete miatt szorulnak ki a felsőoktatásból. A jelentkezők száma a 2011-eshez képest 32 ezerrel csökkent - erről bővebben itt olvashattok.
Az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának csökkentését a kabinetfőnök "az elitegyetemek eltömegesedésével" indokolta. Szerinte minden felsőoktatási intézménynek a saját szintjének megfelelő - tudományegyetemi, egyetemi vagy főiskolai - képzést kell nyújtania, míg az elitegyetemeknek alacsonyabb hallgatói létszámmal kell működniük. „Ez az oktatókat mentesíteni fogja a túlzott terhelés alól, és végre kutatásra is jut majd idejük. Béremelésről nem kívánok beszélni” – mondta.
Sályi beszélt a "roma szakkollégiumok" létrehozásának tervéről is, igaz, részleteket nem említett. Szerinte a "kinevelt értelmiségiek" felemelik majd azt a réteget, amely "egy-két üdítő kivételtől eltekintve" kimaradt a felsőoktatásból.
A konferencián Bángi-Magyar Attila, a projekt vezetője és Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója ismertette az eredményeket: helyzetképet állítottak össze a szakkollégiumok és a felnőttképzés helyzetéről, valamint a felsőoktatás, a gazdaság és a társadalom közötti kapcsolatokról.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
