Saját rektora ekézte a BME GTK-t

Már valószínűsíteni lehet, hogy az ELTE-hez vándorol a Műegyetem gazdasági kara - legalábbis ezt kérik a hallgatók és az oktatók. Az egyetem rektora bár még dolgozik a kar maradásáért, a belső feszültségek közepette panaszos interjút adott az egyetem honlapjának.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

A Józsa János rektorral készült, az egyetem honlapján - a riporter nevének mellőzésével - közölt interjúnak különös hangulata van: míg lépéseket kívántak tenni annak érdekében, hogy párbeszéd útján rendezzék a BME belső vitáját egy Palkovics László államtitkár által indítványozott egyeztetésen, a felvezetésben némileg panaszosan és értetlenül áll az előtt, hogy a GTK megjelent képviselői végül elzárkóztak a GTK maradása melletti párbeszédtől. Ne feledjük, Józsa János rektor pont három hete fejezte le a kar vezetését Andor György dékán felfüggesztésével, majd elbocsátásával, ami a kommunikáció megromlását eredményezte.

Bár nem sikerült egyértelműen tisztázni a megbeszéléseken, hogy Andornak mekkora felelőssége volt a GTK kiválásának kezdeményezésében, Józsa mégis körmönfontan jegyzi meg, hogy foglalkoztak azzal, hogy "GTK-nak milyen tényleges gazdasági, szervezeti és egyéni karrierépítési problémái vannak, és azok megoldására az Egyetemnek milyen lépéseket kell tennie a jövőben". (Andort például leváltották.)

GTK-sok tüntetése novemberben Józsa János rektor ellen.
Asszonyi Eszter

A hátralévő részben a GTK állításait igyekszik megcáfolni, illetve a rektori vezetés gondolkodása szerint árnyalni. Például kiemelik, hogy a legutóbb általános felvételi eljárásban 1566 főt vett fel a kar a tudomásuk szerint, míg a GTK helyzet című vitaindító dokumentum 1650 főről beszél - utóbbiban azonban benne lehet a pótfelvételizők köre is. Józsa kiemelte, hogy a GTK többször a BME által irányelvként elfogadott 350-es minimum felvételi ponthatár alatt húzta meg a költségtérítéses képzéseinek bejutási küszöbét - ezzel utalva a minőséget ért csorbára.

A GTK a HVG Diploma 2017 rangsorban
A BME GTK a karok országos rangsorában a 28. helyen áll, melyből az oktatói kiválóság a 81., a hallgatói kiválóság a 12. hazai viszonylatban. A gazdasági képzést nyújtó intézmények között a Corvinus két kara mögött a 3. helyen áll. A képzési területen kulcsszaknak számító gazdálkodás és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás esetében az ország 2. legjobb képzését nyújtja, szintén a Corvinus mögött. Mindkét szak esetében 400 pont felett volt a felvettek pontátlaga.

Különös, hogy egy rektornak miért áll érdekében az intézményéhez tartozó kar minőségét ekézni, melyre neki is befolyása lehetett rektori ciklusa során, de abban igaza van, hogy GTK mégsem olyan jó, mint állította magáról. Józsa kiemelte, hogy az oktatói és kutatói gárdának a 75 százaléka helyett "csak" 69 százalék rendelkezik legalább PhD fokozattal. A karon pedig nincs akadémikus, valamint túl kevés oktató (136) jut a több ezer hallgatóra.

Józsa folytatja a sort: a GTK mindig helyet kapott az egyetemi vezetésben (rektorhelyettes, főtitkár, stb.), vagyis nem érzi indokoltan az egyenlőtlen bánásmóddal való gyanúsítást. A kar nem folytat olyan széleskörű angol nyelvű képzést, mint állítja. Kevés a nemzetközi hallgató (2,8 százalék) is a rektor szerint. Az sem maradéktalanul állja meg a helyét, hogy a GTK finanszírozta volna a többi veszteséges kart, Józsa egy algoritmusra hivatkozik, de számadatot ehhez nem adott. Azt viszont a honlap kiegészítésként hozzá fűzi, hogy az elmúlt tíz évben a GTK és a GPK bevételei fedezték a többi veszteséges kart.

Az interjú végén kiemelték, hogy a sikertelen egyeztetések ellenére továbbra is a BME-n belül képzelik el a GTK-t.

Itt a döntés? Az ELTE-hez csatolást kérik a BME GTK oktatói és hallgatói

"Oktatóinkkal együtt kértük a fenntartót, hogy a GTK által megfogalmazott peremfeltételek mellett csatolja az ELTE-hez a GTK-t" - írta péntek esti közleményében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatói képviselete.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.