Már valószínűsíteni lehet, hogy az ELTE-hez vándorol a Műegyetem gazdasági kara - legalábbis ezt kérik a hallgatók és az oktatók. Az egyetem rektora bár még dolgozik a kar maradásáért, a belső feszültségek közepette panaszos interjút adott az egyetem honlapjának.
A Józsa János rektorral készült, az egyetem honlapján - a riporter nevének mellőzésével - közölt interjúnak különös hangulata van: míg lépéseket kívántak tenni annak érdekében, hogy párbeszéd útján rendezzék a BME belső vitáját egy Palkovics László államtitkár által indítványozott egyeztetésen, a felvezetésben némileg panaszosan és értetlenül áll az előtt, hogy a GTK megjelent képviselői végül elzárkóztak a GTK maradása melletti párbeszédtől. Ne feledjük, Józsa János rektor pont három hete fejezte le a kar vezetését Andor György dékán felfüggesztésével, majd elbocsátásával, ami a kommunikáció megromlását eredményezte.
Bár nem sikerült egyértelműen tisztázni a megbeszéléseken, hogy Andornak mekkora felelőssége volt a GTK kiválásának kezdeményezésében, Józsa mégis körmönfontan jegyzi meg, hogy foglalkoztak azzal, hogy "GTK-nak milyen tényleges gazdasági, szervezeti és egyéni karrierépítési problémái vannak, és azok megoldására az Egyetemnek milyen lépéseket kell tennie a jövőben". (Andort például leváltották.)
A hátralévő részben a GTK állításait igyekszik megcáfolni, illetve a rektori vezetés gondolkodása szerint árnyalni. Például kiemelik, hogy a legutóbb általános felvételi eljárásban 1566 főt vett fel a kar a tudomásuk szerint, míg a GTK helyzet című vitaindító dokumentum 1650 főről beszél - utóbbiban azonban benne lehet a pótfelvételizők köre is. Józsa kiemelte, hogy a GTK többször a BME által irányelvként elfogadott 350-es minimum felvételi ponthatár alatt húzta meg a költségtérítéses képzéseinek bejutási küszöbét - ezzel utalva a minőséget ért csorbára.
| A GTK a HVG Diploma 2017 rangsorban |
| A BME GTK a karok országos rangsorában a 28. helyen áll, melyből az oktatói kiválóság a 81., a hallgatói kiválóság a 12. hazai viszonylatban. A gazdasági képzést nyújtó intézmények között a Corvinus két kara mögött a 3. helyen áll. A képzési területen kulcsszaknak számító gazdálkodás és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás esetében az ország 2. legjobb képzését nyújtja, szintén a Corvinus mögött. Mindkét szak esetében 400 pont felett volt a felvettek pontátlaga. |
Különös, hogy egy rektornak miért áll érdekében az intézményéhez tartozó kar minőségét ekézni, melyre neki is befolyása lehetett rektori ciklusa során, de abban igaza van, hogy GTK mégsem olyan jó, mint állította magáról. Józsa kiemelte, hogy az oktatói és kutatói gárdának a 75 százaléka helyett "csak" 69 százalék rendelkezik legalább PhD fokozattal. A karon pedig nincs akadémikus, valamint túl kevés oktató (136) jut a több ezer hallgatóra.
Józsa folytatja a sort: a GTK mindig helyet kapott az egyetemi vezetésben (rektorhelyettes, főtitkár, stb.), vagyis nem érzi indokoltan az egyenlőtlen bánásmóddal való gyanúsítást. A kar nem folytat olyan széleskörű angol nyelvű képzést, mint állítja. Kevés a nemzetközi hallgató (2,8 százalék) is a rektor szerint. Az sem maradéktalanul állja meg a helyét, hogy a GTK finanszírozta volna a többi veszteséges kart, Józsa egy algoritmusra hivatkozik, de számadatot ehhez nem adott. Azt viszont a honlap kiegészítésként hozzá fűzi, hogy az elmúlt tíz évben a GTK és a GPK bevételei fedezték a többi veszteséges kart.
Az interjú végén kiemelték, hogy a sikertelen egyeztetések ellenére továbbra is a BME-n belül képzelik el a GTK-t.
Itt a döntés? Az ELTE-hez csatolást kérik a BME GTK oktatói és hallgatói
"Oktatóinkkal együtt kértük a fenntartót, hogy a GTK által megfogalmazott peremfeltételek mellett csatolja az ELTE-hez a GTK-t" - írta péntek esti közleményében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatói képviselete.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
