Két és fél év börtön a tömeggyilkosságot tervező egyetemistának

Két és fél évre ítélte S. Ábelt a Fővárosi Főügyészség első fokon - adta hírül az Origo.

Eduline

S. Ábel nem volt jelen az ítélethirdetésen - képünk egy korábbi meghallgatáson készült

MTI

Két és fél évre ítélte S. Ábelt a Fővárosi Főügyészség első fokon - adta hírül az Origo. A vádirat szerint tömeggyilkosságra készült a mészárláshoz lőfegyvereket is beszerző egyetemista, akit két rendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt ítéltek el. A diák az ítélethirdetésen nem jelent meg.

A hallgató ellen 2010 októberében emeltek vádat 22 rendbeli emberölés előkészülete, súlyos testi sértés és garázdaság miatt. A 2006-tól elfogásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanuló S. Ábel arra készült, hogy embereket lő le az egyetemen vagy egy bevásárlóközpontban; minden, szerinte elvesztegetett életévéért egyet.

A rendőrséget S. Ábel csoporttársai értesítették, miután az egyetemista blogján is írt terveiről és a külföldi iskolai mészárlásokról.

2011 októberében elmegyógyintézetbe vitték, novemberben, nyolc hónapnyi előzetes letartóztatás után szabadon engedték. S. Ábel eleinte elismerte, majd tagadta bűnösségét. Az elmeszakértők véleménye megoszlott a beszámíthatóságáról.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Felsőoktatás

Vége a TÉR-nek: „Nem a minőséget erősítette, hanem a bizalmatlanságot”

A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.

Közoktatás

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont lehet elég a jogászképzésekre

Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.

Érettségi-felvételi

Hankó Balázs szerint a kekva-modell felszámolásával a kormány ”kiáll az egyetemek mögül, és átáll az Európai Bizottság oldalára”

„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.

Felsőoktatás

Megjelent a rendelet: augusztusban fizetik ki a pedagógusok visszamenőleges béremelését

Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.

„Ne olvassuk fel a diákok jegyeit az egész osztály előtt!” – a Tanítanék Mozgalom szerint szorongást és szégyenérzetet okozhat

Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.