"Rossz minőségű" életet okoz a felsőoktatás átalakítása az MSZP szerint

Az MSZP szerint az ország elszegényedéséhez vezet az, ha a miniszterelnök által elmondottak szerint alakítják át a...

  • MTI

Az MSZP szerint az ország elszegényedéséhez vezet az, ha a miniszterelnök által elmondottak szerint alakítják át a felsőoktatást. Orbán Viktor kormányfő a policity.hu-n hétfőn megjelent interjújában azt mondta: néhány év alatt úgy alakítaná át a felsőoktatás rendszerét, hogy abban minden diák maga tudja állni a tanulás költségét. 

Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja ezzel kapcsolatban kedden azt közölte: az elképzelés tömegeket rekeszt ki a magas értékű, speciális tudások világából, a felsőoktatásból, ezzel alacsony jövedelemre, rossz minőségű életre ítélve őket. Az alacsony jövedelmek következménye az alacsony adóbevétel lesz, az egyre rosszabb minőségű, majd leálló állami szolgáltatások, ezáltal még durvábban elhúzódó válság - írta.

Kifogásolta, hogy a kormány egyik tanulmánya szerint a Diákhitel 2 konstrukció hosszabb távon egy költségvetési időzített bomba, egy évtized alatt akár az összeomlás szélére is sodorhatja a magyar államháztartást. Közölte azt is: a magyar vállalatok nem lesznek képesek a pályakezdők helyett visszafizetni az adósságukat. 

Kunhalmi Ágnes szerint a felsőoktatás az államnak és az egyénnek is hasznot hajt, így fenntartása is közös érdek. Mint írta, olyan felsőoktatást kell teremteni, amelynek költségeit méltányosan osztják meg egymás közt a felek. Úgy véli, ennek megteremtése csak a szakmával, a hallgatókkal és a parlamenti pártokkal együtt lehetséges.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.