Romániában a legtöbb egyetemi hallgató közgazdasági szakot végez - derült ki egy kimutatásból, amely szerint minden...
Romániában a legtöbb egyetemi hallgató közgazdasági szakot végez - derült ki egy kimutatásból, amely szerint minden második egyetemet végzett személy közgazdász, jogász vagy politológus.
A román országos statisztikai intézet legfrissebb adatai szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az okleveles közgazdászok, jogászok és politológusok száma, miközben szakemberek szerint Románia gazdaságának fejlődési lehetőségei leginkább a mezőgazdaságban és az energiaiparban rejlenek - írta hétfőn a Ziarul Financiar című román gazdasági lap. Évente mindössze 6600 diák végez olyan szakterületeken, amely az energiaiparhoz köthető, és 2200 okleveles mezőgazdász kerül ki az egyetemekről 72 600 közgazdász, 18 ezer jogász és 13 600 politológus mellett.
Romániában 2010-ben 191 ezer egyetemet végzettet jegyeztek, így elmondható, hogy minden második diplomás közgazdász, jogász vagy politológus. 2006-hoz képest 194 százalékkal nőtt a politológusok száma, a közgazdászoké 126 százalékkal, a jogászoké pedig 76 százalékkal, miközben az energiaiparhoz köthető szakterületeken a végzettek száma 27 százalékkal csökkent, a mezőgazdászoké pedig 30 százalékkal esett vissza. Ez a visszaesés arányait tekintve nagyobb méretű olyan körülmények között, hogy a vizsgált időszakban az egyetemet végzettek aránya összesen 70 százalékkal nőtt (112 ezerről 191 ezerre).
A lap szerint a mérnökképzés háttérbe szorult az említett divatszakmákhoz képest annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon egyre több mérnököt keresnek. Az egyetemet végzettek körében a mérnökök aránya 29-ről 22 százalékra esett vissza, miközben a közgazdászoké 30-ról 37 százalékra nőtt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
