Romániában is a gazdasági szakok a legnépszerűbbek

Romániában a legtöbb egyetemi hallgató közgazdasági szakot végez - derült ki egy kimutatásból, amely szerint minden...

  • MTI
Egyre többen szeretnének diplomás közgazdászok lenni

Romániában a legtöbb egyetemi hallgató közgazdasági szakot végez - derült ki egy kimutatásból, amely szerint minden második egyetemet végzett személy közgazdász, jogász vagy politológus.

A román országos statisztikai intézet legfrissebb adatai szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az okleveles közgazdászok, jogászok és politológusok száma, miközben szakemberek szerint Románia gazdaságának fejlődési lehetőségei leginkább a mezőgazdaságban és az energiaiparban rejlenek - írta hétfőn a Ziarul Financiar című román gazdasági lap. Évente mindössze 6600 diák végez olyan szakterületeken, amely az energiaiparhoz köthető, és 2200 okleveles mezőgazdász kerül ki az egyetemekről 72 600 közgazdász, 18 ezer jogász és 13 600 politológus mellett. 

Romániában 2010-ben 191 ezer egyetemet végzettet jegyeztek, így elmondható, hogy minden második diplomás közgazdász, jogász vagy politológus. 2006-hoz képest 194 százalékkal nőtt a politológusok száma, a közgazdászoké 126 százalékkal, a jogászoké pedig 76 százalékkal, miközben az energiaiparhoz köthető szakterületeken a végzettek száma 27 százalékkal csökkent, a mezőgazdászoké pedig 30 százalékkal esett vissza. Ez a visszaesés arányait tekintve nagyobb méretű olyan körülmények között, hogy a vizsgált időszakban az egyetemet végzettek aránya összesen 70 százalékkal nőtt (112 ezerről 191 ezerre).

A lap szerint a mérnökképzés háttérbe szorult az említett divatszakmákhoz képest annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon egyre több mérnököt keresnek. Az egyetemet végzettek körében a mérnökök aránya 29-ről 22 százalékra esett vissza, miközben a közgazdászoké 30-ról 37 százalékra nőtt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.