Itthon szerdán ért véget, Romániában csak most kezdődik: hallgatók foglalták el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem egyik nagyelőadóját és a Bukaresti Egyetem történelem tanszékét, így tiltakozva az egyre "fojtogatóbbá" váló egyetemi légkör ellen. Megismétlődik a magyar diákok akciója? Meddig maradnak az előadóteremben a hallgatók? És mi közük a zágrábi diákoknak a magyarországi és a romániai eseményekhez?
„A hely, amelynek a gondolatok szabad áramlását kellene segítenie, és amelynek vitafórumként kellene működnie, évről évre egyre zártabb lett. Megbénították az elavult szokások, itt már rég nem a diákok valódi problémáiról és igényeiről van szó” – írták közleményükben a romániai egyetemfoglalók. A diákok kedd délután foglalták el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Nicolae Iorga történészről elnevezett előadótermét, az akcióhoz néhány órával később a Bukaresti Egyetem hallgatói is csatlakoztak, és „blokád alá vonták” a történelem tanszéket.
Bent éjszakáztak
A kolozsvári diákok és tanárok annak ellenére éjszakáztak a Babes-Bolyai előadójában, hogy az egyetem vezetése és a rendőrség is távozásra szólította fel őket – az „egyetemfoglalók” szerint az intézményben már nem lehet nyíltan vitázni, egyre fojtogatóbbá válik a légkör, ráadásul az utóbbi időben rendkívül szigorú biztonsági ellenőrzést vezettek be, „akárki nem sétálhat csak úgy be”. A diákok akciójának közvetlen előzménye egy múlt heti incidens: szerették volna levetíteni a Blokád című horvát dokumentumfilmet, amely a zágrábi hallgatók egyetemfoglalását mutatja be. Hogyan foglalták el a zágrábi diákok az egyetemet? A horvátországi eseményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az intézmény engedélyt adott a vetítésre, a biztonsági őrök azonban nem engedték be a terembe a résztvevőket, arra hivatkozva, hogy az előadó oktatási célokra van fenntartva. A biztonságiak és az oktatók egy része a keddi egyetemfoglalást is igyekezett megakadályozni: a fórumra érkező diákok egy részét a kapuknál feltartóztatták, a teremfoglalókra kihívták a rendőrséget, később pedig kilátásba helyezték a terem kiürítését. Az egyetem sajtóosztálya először arra kérte az újságírókat, hogy ne tudósítsanak az eseményről, néhányan azonban bent maradhattak az előadóteremben – igaz, ott az egyetem vezetése lekapcsolta a vezeték nélküli internet-hozzáférést, nehezítve ezzel a tudósítást.
| Egyetemfoglalás 2.0 |
A romániai egyetemfoglalás számos hasonlóságot mutat a magyarországi eseményekkel. Információink szerint a tiltakozás szervezői figyelemmel kísérték a budapesti eseményeket, a keddi akciót részben az ELTE bölcsészkarának „elfoglalása” inspirálta. Mindkét eseményben szerepet kapott a Blokád című film: az ELTE BTK elfoglalása előtt pár nappal szintén levetítették a horvát egyetemfoglalókról szóló filmet. A kolozsvári hallgatók gyakorlatilag ugyanazokkal a módszerekkel hoznak döntést, mint a magyar diákaktivisták: az elfoglalt teremben nyilvános fórumokat tartanak, ahol vitát követően szavazással hoznak döntést, megfogalmazzák a követeléseiket, a további programokat és azt, hogy meddig folytassák az egyetemfoglalást. |
A tiltakozóknak felolvasták a Bukaresti Egyetem oktatója, Adrian Cioroianu levelét, amelyben azt írta: mind a kolozsvári, mind a bukaresti diákoknak joguk van a termekben tartózkodni. A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői később maguk is elismerték, hogy a teremfoglalás nem ütközik az intézmény szabályzatával, ezért a rendőrség elhagyta a helyszínt, körülbelül ötven hallgató bent éjszakázott.
„Pénzt kapnak azért, amit tettek”
Szerda reggel az egyetem vezetői ismét egy tanórára hivatkozva próbálta kitessékelni a diákokat az előadóból – a rektorhelyettes ekkor azzal vádolta meg őket, hogy „pénzt kaptak azért, amit tettek és készülnek tenni”. A sepoate.ro szerint összetűzés alakult ki a foglalók és az órára érkező oktató között, végül azonban a tiltakozók is a teremben maradtak, és az órákat is megtartották.
Az egyetemfoglalók nem csak a „fojtogató egyetemi légkör” ellen tiltakoznak: szerintük nem szabad hagyni, hogy az egyetemi oktatás árucikké váljon, és olyan fiatalok kerüljenek ki az intézményekből, akiket nem kritikus gondolkodásra neveltek, és akik legfeljebb "arra jók, hogy alkalmazottként dolgozzanak". A diákok szerint a román oktatási minisztérium „piaci hasznosság” alapján rangsorolja a szakokat, a pályakezdőket viszont sem segíti megfelelően, míg az egyetemek túl sok pénzt követelnek a hallgatóktól, pedig a képzések színvonala továbbra is alacsony.
Az egyetemfoglalók a szerdán és csütörtökön is az intézményben éjszakáztak, híreiket - románul - Facebook-oldalukon olvashatjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
