A Parlamentben mókázott az államtitkár.
Kunahlmi Ágnes interpellációja a lex CEU-ról szólt, amit az ellenzéki politikus kritizált, és számon is kért a kormányon.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára erre azt felelte, hogy a CEU-t New York államban jegyezték be, de ott csak papíron létezik, mert diplomát nem ad ki, sem kampusza, sem oktatói nincsenek. Ennek ellenére ennek az amerikai intézménynek a nevében adnak ki Magyarországon diplomákat, ami megtévesztés és csalás - jelentette ki.
Persze ez több évtizede így működik, és eddig nem valószínű, hogy bárkit megtévesztettek volna Rétvárin kívül, aki valamiért most kapott észbe.
Az államtitkár persze itt még nem állt le. A tudósítás szerint a következőt is mondta: a "Soros-egyetem" együttműködési megállapodást kötött a Közép-európai Egyetemmel, amely "átláthatatlan módon" elvégzi a CEU helyett az oktatási tevékenységet. Ezt persze - ahogy eddig egyetlen indolás sem - egyáltalán nem fejtette ki, így ma, a tervezet várható elfogadása előtt egy nappal sem tudjuk meg, mi átláthatatlan az intézmény működésében.
Az államtitkár végül önmagának is ellentmondva azt állította, hogy a parlament előtt fekvő javaslat semmilyen módon nem érinti a CEU-t.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
