"A gender - a marxizmus-leninizmushoz hasonlóan - inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet" - jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ELTE új szakjáról.
A parlamenti államtitkártól megszokott tájékozottságot és nyitottságot mutató állítás annak kapcsán hangzott el, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bejelentette: ősztől társadalmi nemek tanulmánya, angolul Gender Studies szak indulhat az egyetemen. A kormánypárti sajtó heves felháborodással fogadta a hírt. Fodor Gábor írásban kérdezte meg Balog Zoltánt, szerinte kinek árt a gender szak. Erre válaszolt Rétvári Bence.
Rétvári szerint „az egyetemi szakoknak tudományos alapokra kell támaszkodniuk. A gender — a marxizmusleninizmushoz, hasonlóan — inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”. Kiemelte azt is, hogy szerinte ezen a mesterszakon végzett emberekre nem mutatható ki igény a munkaerőpiacon.
Egyébként az ELTE-n, mint minden komoly egyetemen, oktatnak marxizmust és leninizmust is, a témakör aligha kerülhető meg, eszmetörténeti jelentősége hatalmas. Ma is rengeteg fontos gondolkodó vallja magát marxistának, még ha ez már nem feltétlenül szó szerint azt jelenti, amit Marx gondolt. A Gender Studies szakok egyébként évek óta egyre inkább jelen vannak a nyugati egyetemeken. Nagy rájuk a hallgatói igény, gyakran a politikai életben és újságoknál helyezkednek el az ott végzettek.
Forrás: 444
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
