Ezekre a hazai egyetemekre jelentkeztek a legtöbben

Ezernél is több, határon túli magyar hallgató kap ösztöndíjat a 2015/2016-os tanévre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkársága kedden. De mely intézményeink a legnépszerűbbek a köreikben?

  • MTI
Wikipedia

Mint írták, a tárca és a Balassi Intézet közös pályázatán 25 pályázati kiírásra jelentkezhettek a határon túli magyar hallgatók. Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének döntésével az ösztöndíjat elnyerők teljes állami ösztöndíjas képzéseken, részképzéseken, doktori-, illetve felsőoktatási felzárkóztató képzéseken folytatott tanulmányaikhoz kapnak támogatást.

A nyertesek közül 535-en nappali tagozatos alap-, osztatlan és mesterképzésen vesznek részt, míg részképzéses ösztöndíjat 385 hallgató vehet át. Az állami ösztöndíjjal támogatott magyarországi PhD/DLA képzésre 30 doktorandusz jogosult, illetve felsőoktatási előkészítő képzési támogatásában 106 hallgató vehet részt.

Hasznos infók

Több tízezer forintot bukhattok, ha ezeket a határidőket elfelejtitek

Kiírták a pályázatokat: így kaphattok külföldi ösztöndíjat

Így tanulhattok ösztöndíjasként Cambridge-ben

A határon túli hallgatók legnagyobb része műszaki és informatikai, valamint bölcsésztudományi és társadalomtudományi képzéseken vesz részt, a legnépszerűbb felsőoktatási intézmények pedig: a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem.

A közlemény megemlíti, hogy a felsőoktatási államtitkárság idén összesen mintegy 250 millió forint összeget fordított több mint ezer külhoni fiatal támogatására. A pályázat benyújtására romániai, szerbiai, szlovákiai, ukrajnai, horvátországi és más, diaszpóra területen élő magyar hallgatók és doktoranduszok voltak jogosultak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.