Rektorok kényszernyugdíjazása: változtatna a szabályokon az MRK

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint "elegáns lépés" lenne a kormány részéről, ha a rektori...

  • eduline/mti

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint "elegáns lépés" lenne a kormány részéről, ha a rektori nyugdíjszabályozás ügyében módosító javaslatot nyújtana be a tavaly év végén elfogadott felsőoktatási törvényhez – írja a Népszava keddi számában.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a lapnak azt mondta: az MRK a jogszabálytervezet egyeztetése során nem támogatta, hogy a már megválasztott rektorokat is érintse az új szabály, s továbbra is azt tartaná jó megoldásnak, ha a 65 éven túlnyúló vezetői ciklust már nem engedő előírást csak a törvény hatályba lépését követően adott vezetői megbízásokra lehetne érvényesíteni.

Jobb lett volna a jövőre nézve bevezetni ezt a szabályt, hiszen így meglévő jogviszonyokat változtat meg a törvényhozó. Választott vezetőkről van szó, akiket akár kétharmados többség biztosított a bizalmáról – mondta az elnök. Az eduline múlt csütörtökön elsőként számolt be arról, hogy 2013 júniusának végén mindenképpen elveszítik posztjukat azok a rektorok, akiket már kétszer újraválasztottak, vagy 65 évnél idősebbek, erre Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár levélben emlékeztette az intézményvezetőket. Az új szabályról összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde