Sürgős volt Putyin egyetemi díszpolgárrá választása, 51-en szavazták meg

Bár elsöprő, 90 százalékos többséggel támogatta a Debreceni Egyetem szenátusa Putyin díszpolgári címét, mindössze a testület "több mint 60 százaléka" adta le a szavazatát – derül ki a voksolási eljárás dokumentumaiból, amit a hvg.hu kért ki a felsőoktatási intézménytől.

  • Eduline
MTI / KKM / Kovács Márton

A hvg.hu azt írja, a testület 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, csakhogy az augusztus 17-én 11 órakor induló, és augusztus 18-án 12 órakor záruló elektronikus szavazáson a tagok „több mint 60 százaléka voksolt” – olvasható a jegyzőkönyvben.

Összesen 57-en fejezték ki véleményüket, ebből 51 szenátusi tag honorálta a címmel az orosz elnök tevékenységét, 3-an nemmel voksoltak és szintén 3-an tartózkodtak. Az ki sem derül, hogy összesen hányan voltak jogosultak a szavazásra, csak annyit rögzítenek, hogy végül a tagok „több mint 60 százaléka voksolt”, amíg alig egy nap után lezárták a szavazást.

A jegyzőkönyv hivatkozik a szervezeti és működési szabályzatra, amely szerint elektronikus voksolásra olyan „sürgős ügyekben kerülhet sor, amely nem indokolja az ülés összehívását”. Vagyis a budapesti dzsúdóvébére hazánkba látogató orosz politikus egyetemi címe ezek szerint nem tűrt halasztást.

Vizsgálat indul a Debreceni Egyetemen a Putyin-ellenes tiltakozások miatt?

„Nagyon érdekes, hogy ebből a négy tanszékből háromnál a tanszékvezetők a volt rektori vezetésből jönnek össze, és két tanszéknek meg ugyanaz a tanszékvezetője" - mondta a Hír TV-nek Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Vlagyimir Putyin díszpolgári címe ellen indított tanszéki tiltakozásról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.