Sürgős volt Putyin egyetemi díszpolgárrá választása, 51-en szavazták meg

Bár elsöprő, 90 százalékos többséggel támogatta a Debreceni Egyetem szenátusa Putyin díszpolgári címét, mindössze a testület "több mint 60 százaléka" adta le a szavazatát – derül ki a voksolási eljárás dokumentumaiból, amit a hvg.hu kért ki a felsőoktatási intézménytől.

  • Eduline
MTI / KKM / Kovács Márton

A hvg.hu azt írja, a testület 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, csakhogy az augusztus 17-én 11 órakor induló, és augusztus 18-án 12 órakor záruló elektronikus szavazáson a tagok „több mint 60 százaléka voksolt” – olvasható a jegyzőkönyvben.

Összesen 57-en fejezték ki véleményüket, ebből 51 szenátusi tag honorálta a címmel az orosz elnök tevékenységét, 3-an nemmel voksoltak és szintén 3-an tartózkodtak. Az ki sem derül, hogy összesen hányan voltak jogosultak a szavazásra, csak annyit rögzítenek, hogy végül a tagok „több mint 60 százaléka voksolt”, amíg alig egy nap után lezárták a szavazást.

A jegyzőkönyv hivatkozik a szervezeti és működési szabályzatra, amely szerint elektronikus voksolásra olyan „sürgős ügyekben kerülhet sor, amely nem indokolja az ülés összehívását”. Vagyis a budapesti dzsúdóvébére hazánkba látogató orosz politikus egyetemi címe ezek szerint nem tűrt halasztást.

Vizsgálat indul a Debreceni Egyetemen a Putyin-ellenes tiltakozások miatt?

„Nagyon érdekes, hogy ebből a négy tanszékből háromnál a tanszékvezetők a volt rektori vezetésből jönnek össze, és két tanszéknek meg ugyanaz a tanszékvezetője" - mondta a Hír TV-nek Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Vlagyimir Putyin díszpolgári címe ellen indított tanszéki tiltakozásról.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.