Bár elsöprő, 90 százalékos többséggel támogatta a Debreceni Egyetem szenátusa Putyin díszpolgári címét, mindössze a testület "több mint 60 százaléka" adta le a szavazatát – derül ki a voksolási eljárás dokumentumaiból, amit a hvg.hu kért ki a felsőoktatási intézménytől.
A hvg.hu azt írja, a testület 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, csakhogy az augusztus 17-én 11 órakor induló, és augusztus 18-án 12 órakor záruló elektronikus szavazáson a tagok „több mint 60 százaléka voksolt” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Összesen 57-en fejezték ki véleményüket, ebből 51 szenátusi tag honorálta a címmel az orosz elnök tevékenységét, 3-an nemmel voksoltak és szintén 3-an tartózkodtak. Az ki sem derül, hogy összesen hányan voltak jogosultak a szavazásra, csak annyit rögzítenek, hogy végül a tagok „több mint 60 százaléka voksolt”, amíg alig egy nap után lezárták a szavazást.
A jegyzőkönyv hivatkozik a szervezeti és működési szabályzatra, amely szerint elektronikus voksolásra olyan „sürgős ügyekben kerülhet sor, amely nem indokolja az ülés összehívását”. Vagyis a budapesti dzsúdóvébére hazánkba látogató orosz politikus egyetemi címe ezek szerint nem tűrt halasztást.
Vizsgálat indul a Debreceni Egyetemen a Putyin-ellenes tiltakozások miatt?
„Nagyon érdekes, hogy ebből a négy tanszékből háromnál a tanszékvezetők a volt rektori vezetésből jönnek össze, és két tanszéknek meg ugyanaz a tanszékvezetője" - mondta a Hír TV-nek Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Vlagyimir Putyin díszpolgári címe ellen indított tanszéki tiltakozásról.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
