Politikusok diploma nélkül: nekik nem kellett papír a karrierhez

Míg a legtöbb amerikai elnök olyan egyetemen végzett, mint a Harvard, a Yale vagy a Princeton, többen közülük sosem...

  • Eduline

Míg a legtöbb amerikai elnök olyan egyetemen végzett, mint a Harvard, a Yale vagy a Princeton, többen közülük sosem szereztek diplomát.

George Washington (1789–97)

Az Egyesült Államok első elnöke nem tehette meg, hogy továbbtanul. Egy ideig földmérőként dolgozott Virginiában, később pedig a francia-indián, majd a függetlenségi háborúban komoly katonai és vezetői gyakorlatra tett szert. A sors fintora, hogy bár Washington sosem szerzett diplomát, három egyetemet és egy főiskolát is elneveztek róla.

George Washington
Wikipedia

Millard Fillmore (1849–53)

Fillmore szintén nem szerzett diplomát, az oktatás ügyét viszont fontosnak tartotta: ő volt a University of Buffalo alapítója és első vezetője is. Ezt a pozícióját akkor is megtartotta, amikor 1849-ben kinevezték az Egyesült Államok elnökévé.

Millard Fillmore
Wikipedia

Abraham Lincoln (1861–65)

Az Egyesült Államok 16. elnöke huszonkét évesen otthagyta a családját, és beállt egy üzletember mellé árut szállítani. Lincoln mindössze 18 hónapot járt iskolába, de szorgalmas autodidakta volt.

Abraham Lincoln
Wikipedia

Grover Cleveland (1885–89 és 1893–97)

Grover Cleveland apja halála miatt nem járhatott egyetemre. Egy ideig a bátyja által vezetett, vakok számára fenntartott iskolában tanított, mígnem egyik rokona állást szerzett neki egy ügyvédi irodában. Ügyészhelyettesből sheriff lett belőle, majd Buffalo polgármesterévé választották. Később kétszer is megnyerte az amerikai elnökválasztást.

Grover Cleveland
Wikipedia

Harry S. Truman (1945–53)

Az Egyesült Államok 33. elnöke gyermekkorát Nyugat-Missouri farmjain töltötte, esélye sem volt, hogy egyetemre vagy főiskolára jelentkezzen. Ő volt az utolsó fecske.

Harry S. Truman
Wikipedia

Tíz dúsgazdag híresség, akit kirúgtak az egyetemről – összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.