A nyelvvizsga kötelezővé tételét hibás lépésnek tartja, a kreditalapú finanszírozás bevezetését azonban támogatja...
A nyelvvizsga kötelezővé tételét hibás lépésnek tartja, a kreditalapú finanszírozás bevezetését azonban támogatja Pokorni Zoltán. Az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke az Inforádiónak azt mondta, a legnagyobb pazarlás, hogy a hallgatók negyven százaléka nem fejezi be tanulmányait. „Amit teljesít a hallgató, azt kell finanszírozni, amit nem teljesít, azt ő fizeti” – mondta, hozzátéve: nem érti, hogy az oktatási államtitkárság miért utasította el azonnal ezt az elképzelést.
A 2012-es költségvetés alapján tízmilliárddal kevesebb jut majd a felsőoktatásra, Pokorni szerint a fűnyíróelvszerű csökkentés azonban működési gondokat okozhat az egyetemeken és főiskolákon. "Európában és Magyarországon folyamatosan a tandíj körül körözünk, miközben az hatékony ugyan, de igazságtalan. Nem igaz, hogy nincs szükség sok diplomásra és egyetemistára" – mondta.
A volt oktatási miniszter szerint az önköltséges formában tanulók nehezen tudnák visszafizetni a diákhitelt, ezért az lenne a megoldás, ha a kölcsönt nem a diplomás, hanem a munkaadó törlesztené, a szakok többségének azonban államilag finanszírozottnak kellene maradnia. Hozzátette: nem azért nincs elég szakképzett ember, mert sokan járnak egyetemre, hanem azért, mert a szakképzés területén „mérhetetlen a pazarlás”, évek óta nem találnak megoldást a hátrányos helyzetű gyerekek bevonására, pedig ez lenne az igazi feladat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
