A nyelvvizsga kötelezővé tételét hibás lépésnek tartja, a kreditalapú finanszírozás bevezetését azonban támogatja...
A nyelvvizsga kötelezővé tételét hibás lépésnek tartja, a kreditalapú finanszírozás bevezetését azonban támogatja Pokorni Zoltán. Az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke az Inforádiónak azt mondta, a legnagyobb pazarlás, hogy a hallgatók negyven százaléka nem fejezi be tanulmányait. „Amit teljesít a hallgató, azt kell finanszírozni, amit nem teljesít, azt ő fizeti” – mondta, hozzátéve: nem érti, hogy az oktatási államtitkárság miért utasította el azonnal ezt az elképzelést.
A 2012-es költségvetés alapján tízmilliárddal kevesebb jut majd a felsőoktatásra, Pokorni szerint a fűnyíróelvszerű csökkentés azonban működési gondokat okozhat az egyetemeken és főiskolákon. "Európában és Magyarországon folyamatosan a tandíj körül körözünk, miközben az hatékony ugyan, de igazságtalan. Nem igaz, hogy nincs szükség sok diplomásra és egyetemistára" – mondta.
A volt oktatási miniszter szerint az önköltséges formában tanulók nehezen tudnák visszafizetni a diákhitelt, ezért az lenne a megoldás, ha a kölcsönt nem a diplomás, hanem a munkaadó törlesztené, a szakok többségének azonban államilag finanszírozottnak kellene maradnia. Hozzátette: nem azért nincs elég szakképzett ember, mert sokan járnak egyetemre, hanem azért, mert a szakképzés területén „mérhetetlen a pazarlás”, évek óta nem találnak megoldást a hátrányos helyzetű gyerekek bevonására, pedig ez lenne az igazi feladat.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
