A nyelvvizsga kötelezővé tételét hibás lépésnek tartja, a kreditalapú finanszírozás bevezetését azonban támogatja...
A nyelvvizsga kötelezővé tételét hibás lépésnek tartja, a kreditalapú finanszírozás bevezetését azonban támogatja Pokorni Zoltán. Az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke az Inforádiónak azt mondta, a legnagyobb pazarlás, hogy a hallgatók negyven százaléka nem fejezi be tanulmányait. „Amit teljesít a hallgató, azt kell finanszírozni, amit nem teljesít, azt ő fizeti” – mondta, hozzátéve: nem érti, hogy az oktatási államtitkárság miért utasította el azonnal ezt az elképzelést.
A 2012-es költségvetés alapján tízmilliárddal kevesebb jut majd a felsőoktatásra, Pokorni szerint a fűnyíróelvszerű csökkentés azonban működési gondokat okozhat az egyetemeken és főiskolákon. "Európában és Magyarországon folyamatosan a tandíj körül körözünk, miközben az hatékony ugyan, de igazságtalan. Nem igaz, hogy nincs szükség sok diplomásra és egyetemistára" – mondta.
A volt oktatási miniszter szerint az önköltséges formában tanulók nehezen tudnák visszafizetni a diákhitelt, ezért az lenne a megoldás, ha a kölcsönt nem a diplomás, hanem a munkaadó törlesztené, a szakok többségének azonban államilag finanszírozottnak kellene maradnia. Hozzátette: nem azért nincs elég szakképzett ember, mert sokan járnak egyetemre, hanem azért, mert a szakképzés területén „mérhetetlen a pazarlás”, évek óta nem találnak megoldást a hátrányos helyzetű gyerekek bevonására, pedig ez lenne az igazi feladat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
