Pofon a rezidenseknek: Orbán még nem foglalkozik az orvosok bérével

„Amíg fejük búbjáig eladósodott kórházakról beszélünk, nem tudok jó lelkiismerettel foglalkozni az orvosok bérével”...

  • MTI
Túry Gergely

„Amíg fejük búbjáig eladósodott kórházakról beszélünk, nem tudok jó lelkiismerettel foglalkozni az orvosok bérével”  – mondta a rezidensek akciójáról Orbán Viktor pénteken, az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A miniszterelnök hozzátette, akárhogyan is döntenek a rezidensek, nem maradhat ellátatlan beteg, ennek érdekében a kabinet meg is hozta a szükséges döntéseket, és felálltak az egészségvédelmi akciócsoportok.

Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke csütörtökön jelentette be, hogy egy teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól. Péntek délután úgy  nyilatkozott, három hónapig nem aktiválják a letétbe helyezett felmondóleveleket, amelyeknek a sorsa a további egyeztetésektől függ.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.