Petíció a CEU-ért: már közel 1500-an üzennek Ádernek

Már több mint 1400-an írták alá azt a petíciót, melyben arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a lex CEU-t.

  • Eduline
Mónus Márton

Mivel tegnap sürgősségi eljárásban elfogadta a Parlament a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosító javaslatot, a tüntetők már a tegnapi élőlánc alkalmával azt követelték Áder Jánostól, hogy ne írja alá azt. Ennek érdekében ma egy petíció is útjára indult, amit néhány óra alatt több mint 1400-an írtak alá.

Áder az országgyűlés által elfogadott módosítót visszadobhatja a parlamentnek, vagy előzetes normakontrollra megküldheti az Alkotmánybíróság számára. Ez utóbbi komolyabb vétónak számít, ugyanis előbbi esetben a parlamentnek elég, ha ismét megszavazza azt, és ez esetben a köztársasági elnök már kénytelen kihirdetni.

A petíció elindítója Berkecz Balázs, az Együtt alelönke, aki szerint az Alaptörvényben rögzított tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságának elvével megy szembe a rendelkezés, tehát alkotmányellenes. Ennek ellenére az alkotmánybírósági kontroll helyett azt kérik Ádertől, hogy küldje a módosítást vissza a parlamentnek megfontolásra.

A politikus ma délben adja át a petíciót Áder Jánosnak.

A CEU-ügyről szóló összes cikkünket megtalálod ezen a linken.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.