Pénteken folytatódnak az egyeztetések Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok...
Pénteken folytatódnak az egyeztetések Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) képviselői között. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke csütörtökönazt mondta: ők a pénteki tárgyalásokon elsősorban a 16, kizárólag költségtérítéses szakról kívánnak egyeztetni.
Korábban a felsőoktatás átalakításáról szóló kormányzati koncepció országszerte tiltakozásokat váltott ki, elsősorban a felsőoktatási keretszámok miatt. A keretszámokat azóta eltörölték. Balog Zoltán többször is tárgyalásra hívta a felsőoktatási hallgatók képviselőit.
A miniszter és a HÖOK elnökségi tagjai tavaly december 22-én tartott tárgyalásukon állapodtak meg abban, hogy április végéig tartó, a felsőoktatás átfogó kérdéseit érintő egyeztetéssorozatot kezdenek. Ekkor döntöttek arról is, hogy két témát még januárban megvitatnak: a hallgatói szerződések ügyét és az egyetemi autonómia kérdését.
Balog Zoltán az akkori megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az álláspontok részben közelednek, részben megegyeznek, részben eltérnek a kormányzat és a hallgatók között a felsőoktatás kérdéseiben. A miniszter jelezte, hogy az egyetemi kapacitásról, a minőségi ponthatárokról és a hallgatói létszámról újabb adatokat kért a kormányzattól a HÖOK, s ezeket rendelkezésre is bocsátják. A tárcavezető szólt arról is, hogy a kormány honlapján egy úgynevezett "felvételi szájbarágót" indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke akkor kiemelte: nem tudják elfogadni, hogy vannak olyan szakok, amelyeken egyáltalán nincs állam által finanszírozott hallgatói hely, erről januárban újra tárgyalnak. Úgy fogalmazott: a hallgatói szerződés terén "látják a társadalmi elvárást", hogy a Magyarországon az adófizetők pénzén megszerzett diploma az ország gyarapodásához járuljon hozzá, de "közös megoldást kell találni, hogy a hallgatói érdekek ne sérüljenek".
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
