Pécsi egyetemi vesztegetés - meghosszabbították a nyomozást

A Baranya Megyei Főügyészség a napokban elrendelte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetési ügyében a nyomozás két...

  • MTI

A Baranya Megyei Főügyészség a napokban elrendelte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetési ügyében a nyomozás két hónappal, január végéig történő meghosszabbítását. A pécsi vesztegetési botrányról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

MTI

Varga-Koritár György, a Baranya Megyei Főügyészség főügyésze elmondta: különböző adminisztratív teendők elvégzése miatt kérték a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozás meghosszabbítását január 28-ig. A főügyész hozzátette: a meghosszabbított határidő valószínűleg elegendő lesz, így jövő év elején befejeződhet a nyomozás.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly április óta folytat nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Több mint húsz ember ellen indult eljárás.

Az ügyben érintett lett az egyetem informatikai igazgatója, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója és a PTE három, informatikai termékekkel, irodaszerekkel foglalkozó beszállító cégének több képviselője is. Az NNI titkos információszerzésen is alapuló feltételezései szerint az egyetemi alkalmazottak különböző beszerzések során pénzért jogtalan előnyhöz juttatták a három vállalkozást.

Az ügyben tizenegyen kerültek előzetes letartóztatásba. Utoljára a gazdasági főigazgató, Imhof Gábor szabadult, és idén júliusban 30 millió forint óvadék ellenében a házi őrizetét rendelte el a Pécsi Ítélőtábla. A Pécsi Városi Bíróság augusztusban ezt is megszüntette, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

Szabadulása után azonban újabb eljárás indult ellene, mert több millió forint értékben rendelt műszaki cikkeket az interneten az egyetem költségére. Ez vezetett az újabb őrizetbe vételéhez és újabb előzetes letartóztatásához.

A megrendeléseket a még egyetemi vezetőként kapott VIP-kártyájával bonyolította le. Erre azért nyílt lehetősége, mert bár a gyanúsításával összefüggésben korábban visszavonták főigazgatói megbízatását, e jogosultságát nem szüntették meg. Végül csak 83 ezer forint értékben tudott vásárolni, az egyetem ugyanis leállíttatta a megrendeléseket. Ha bűnössége bebizonyosodik, halmazati büntetésként 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.