Pécsi egyetemi lövöldözés: jövő szerdán hirdethetnek ítéletet

Hajdu István, a törvényszék szóvivője azt mondta: a bizonyítási eljárás tavaly decemberben lezárult, a tárgyalás a...

  • MTI
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Hajdu István, a törvényszék szóvivője azt mondta: a bizonyítási eljárás tavaly decemberben lezárult, a tárgyalás a perbeszédekkel folytatódik, és várható, hogy közvetlenül ezután határozatot is hirdetnek. A pécsi lövöldözésről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

Az ügyészség a 25 éves Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a 2010 végén kezdődött büntetőperben. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a biofizikai intézetben pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert pedig súlyosan megsebesített. Ezért akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható.

Gere Ákos részben elismerte felelősségét. Azt tagadta, hogy a bűncselekményt előre eltervezte volna. A vádirat szerint Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A magának való, visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe. Ha társai az egyetemen viccelődtek vele, azt személye elleni támadásnak gondolta és megsértődött.

A vádlott évek óta rendszeresen járt lövészetekre, 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására. Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, miközben csoporttársai jó jegyeket kaptak. A vádlott úgy gondolta, hogy csaltak, puskáztak. Ebből szóváltás alakult ki közte és a többi diák között, ekkor Gere Ákos azt mondta nekik: "a golyó mindenkin fog".

A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtt erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, hogy rossz a hangulata, ismerősének pedig olyan üzenetet küldött, hogy "fel fogok fordulni, évek óta nem volt egy jó napom".

Gere Ákos 2009. november 26-án délben gyakorlati foglalkozáson vett részt a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében. Közben a termet elhagyva kiment a mosdóba, fegyverrel tért vissza és lövöldözni kezdett. Az ámokfutás közben egy lány könyörgött neki, hogy "Ákos ne csináld, hagyd abba", de ő folytatta. Megölte 19 éves csoporttársát, három embert pedig megsebesített. A három sérült egyikénél közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, a másik sértett maradandó fogyatékosságot szenvedett, a harmadik sérülései nyolc napon túl gyógyultak.

A lövöldöző ezután elhagyta a biofizikai intézetet, ahol pánik tört ki. A négyszáz ágyas klinika egyik emeleti teraszára ment, az épületből fél egy körül telefonon értesítette a rendőrséget arról, hogy mit tett és hol van. Ott fogták el, és lefoglalták a nála talált fegyvert, tárakat és lőszereket.

Az ügyészség szerint a vádlott személyiségzavarban szenved és a bűntett idején enyhe fokban volt korlátozva, hogy felismerje cselekedetei súlyát. Ezt állapította meg az ügyben kirendelt két szakértői csoport, a védelem által megbízott és az eljárásba bevont szakértők azonban Gere Ákos kóros elmeállapotára és súlyos fokú korlátozottságára következtettek.

Gere Ákos a tárgyaláson felolvasott írásbeli vallomásában azt írta: azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni, és mivel a gyakorlaton ülni kell, tud rá vigyázni. A foglalkozáson azonban rosszul lett, kiment a mosdóba. Amikor visszaért, az oktató nehezményezte, hogy hosszú időn át volt távol. A következő emlékképe egy durranás és egyik áldozatának elterülése.

Ezután a közeli négyszáz ágyas klinika teraszán eszmélt fel, hogy fegyver és lőszerek vannak nála. Azt gondolta, ő csinálhatott valamit, hívta a rendőrséget és azt mondta: ő lövöldözhetett az egyetemen.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.