Pécsi egyetemi lövöldözés: jövő szerdán hirdethetnek ítéletet

Hajdu István, a törvényszék szóvivője azt mondta: a bizonyítási eljárás tavaly decemberben lezárult, a tárgyalás a...

  • MTI
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Hajdu István, a törvényszék szóvivője azt mondta: a bizonyítási eljárás tavaly decemberben lezárult, a tárgyalás a perbeszédekkel folytatódik, és várható, hogy közvetlenül ezután határozatot is hirdetnek. A pécsi lövöldözésről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok el.

Az ügyészség a 25 éves Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a 2010 végén kezdődött büntetőperben. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a biofizikai intézetben pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert pedig súlyosan megsebesített. Ezért akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható.

Gere Ákos részben elismerte felelősségét. Azt tagadta, hogy a bűncselekményt előre eltervezte volna. A vádirat szerint Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A magának való, visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe. Ha társai az egyetemen viccelődtek vele, azt személye elleni támadásnak gondolta és megsértődött.

A vádlott évek óta rendszeresen járt lövészetekre, 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására. Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, miközben csoporttársai jó jegyeket kaptak. A vádlott úgy gondolta, hogy csaltak, puskáztak. Ebből szóváltás alakult ki közte és a többi diák között, ekkor Gere Ákos azt mondta nekik: "a golyó mindenkin fog".

A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtt erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, hogy rossz a hangulata, ismerősének pedig olyan üzenetet küldött, hogy "fel fogok fordulni, évek óta nem volt egy jó napom".

Gere Ákos 2009. november 26-án délben gyakorlati foglalkozáson vett részt a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében. Közben a termet elhagyva kiment a mosdóba, fegyverrel tért vissza és lövöldözni kezdett. Az ámokfutás közben egy lány könyörgött neki, hogy "Ákos ne csináld, hagyd abba", de ő folytatta. Megölte 19 éves csoporttársát, három embert pedig megsebesített. A három sérült egyikénél közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, a másik sértett maradandó fogyatékosságot szenvedett, a harmadik sérülései nyolc napon túl gyógyultak.

A lövöldöző ezután elhagyta a biofizikai intézetet, ahol pánik tört ki. A négyszáz ágyas klinika egyik emeleti teraszára ment, az épületből fél egy körül telefonon értesítette a rendőrséget arról, hogy mit tett és hol van. Ott fogták el, és lefoglalták a nála talált fegyvert, tárakat és lőszereket.

Az ügyészség szerint a vádlott személyiségzavarban szenved és a bűntett idején enyhe fokban volt korlátozva, hogy felismerje cselekedetei súlyát. Ezt állapította meg az ügyben kirendelt két szakértői csoport, a védelem által megbízott és az eljárásba bevont szakértők azonban Gere Ákos kóros elmeállapotára és súlyos fokú korlátozottságára következtettek.

Gere Ákos a tárgyaláson felolvasott írásbeli vallomásában azt írta: azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni, és mivel a gyakorlaton ülni kell, tud rá vigyázni. A foglalkozáson azonban rosszul lett, kiment a mosdóba. Amikor visszaért, az oktató nehezményezte, hogy hosszú időn át volt távol. A következő emlékképe egy durranás és egyik áldozatának elterülése.

Ezután a közeli négyszáz ágyas klinika teraszán eszmélt fel, hogy fegyver és lőszerek vannak nála. Azt gondolta, ő csinálhatott valamit, hívta a rendőrséget és azt mondta: ő lövöldözhetett az egyetemen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.