Ilyen változás vár a pécsi egyetemre, itt vannak az új rektor tervei

A jelenlegi mintegy 21 ezerről az új rektori ciklus végéig 25 ezerre kívánja emelni hallgatóinak létszámát a Pécsi Tudományegyetem (PTE) - hangzott el a felsőoktatási intézmény új vezetőségét bemutató sajtótájékoztatón hétfőn, a baranyai megyeszékhelyen.

  • MTI
MTI / Sóki Tamás

Miseta Attila rektor a következő időszak feladatairól szólva közölte: bízik abban, hogy a PTE a következő években gyorsuló fejlődés részese lesz. Az egyetemnek növelnie kell saját bevételeit - mondta, majd utalt arra, hogy 2020 után az európai uniós források "valószínűleg" a mostaninál szigorúbb kritériumok alapján lesznek elérhetőek.

Lengvárszky Attila rektori megbízott a tradíció és az innováció fontosságát is hangsúlyozva elmondta, hogy minősített oktatóik számát 10 százalékkal szeretnék emelni. A hallgatói létszámot a jelenlegi mintegy 21 ezerről 25 ezerre kívánják növelni, azon belül pedig a külföldi hallgatók számát 5 ezerre - tette hozzá.

A rektori megbízott egyúttal célként jelölte meg, hogy három nemzetközi és három felsőoktatási rangsorban a magyarországi intézmények közül legalább a negyedik helyen szerepeljen a PTE.

Lengvárszky Attila a többi között szólt a minőségi kollégiumi férőhelyek növelését célzó tervekről, a hallgatói érdekképviseleten belül felállítandó rektori ombudsmanról, illetve kitért arra is, hogy szeretnék megállítani a Pécsről és a régióból történő elvándorlást. Szavai szerint az egyetem "természetes szövetségesnek" tekinti a paksi atomerőművet és a Paks 2. projektet. A szervezeti változásokra térve a rektori megbízott kiemelte: fontosnak tartják a szenátus döntéshozó szerepének erősítését és az egyetemi bürokrácia csökkentését.

Gábriel Róbert, a PTE általános, tudományos és innovációs rektorhelyettese beszámolt arról, hogy az intézmény jelenleg is világszínvonalú teljesítményt nyújtó kutatócsoportjai mellé a jövőben szeretnének "még néhányat felzárkóztatni". Megfogalmazása szerint nem irreális cél, hogy a PTE oktatói, kutatói rendszeresen publikáljanak a legmagasabb színvonalú nemzetközi tudományos folyóiratokban.

Betlehem József stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese komoly stratégiai feladatnak nevezte az egyetem belső erőforrásainak még hatékonyabb kihasználását. A finanszírozásról megjegyezte, hogy az európai uniós források felhasználásában a jövőben sokkal fontosabb lesz a nemzetközi szerepvállalás és kapcsolatrendszer. Az eddigieknél sokkal koordináltabb együttműködést kell megvalósítania az egyetemnek helyi, megyei és országos szinten is - fűzte hozzá.

Péley Bernadette oktatási rektorhelyettes a többi között arról beszélt, hogy kiterjesztik és továbbfejlesztik az oktatók teljesítményértékelő-rendszerét. A meglévők mellett pedig olyan képzések indítását tervezik, amelyek csak Pécsett lesznek megtalálhatóak - közölte.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a "lehető legtöbb" szakot duális képzéssé alakítanák át a már így működő műszaki tanulmányokhoz hasonlóan, annak érdekében, hogy a hallgatók már az egyetemi éveik alatt megtapasztalhassák, miként ültethetik át az elméletet a gyakorlatba.

Több nagy egyetemet is új rektor vezet nyártól

Új rektort neveznek ki a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyeteme és a Semmelweis Egyetem élére - olvasható a Magyar Közlöny csütörtöki számában. A köztársasági elnök április 23-án kelt határozata szerint - Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások korábbi miniszterének javaslatára - a Magyar Táncművészeti Egyetemen Bolvári-Takács Gábor egyetemi tanárt bízták meg a rektori feladatok ellátásával idén augusztus 16-tól 2023.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.