Pázmány: a 2010-ben végzett jogászok 90 százalékának van állása

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tavalyelőtt végzett jogászok kilencven százaléka állást talált, az...

  • Eduline
Horváth Szabolcs

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tavalyelőtt végzett jogászok kilencven százaléka állást talált, az informatikusoknál ez az arány 75 százalék volt, míg a bölcsész diplomások csaknem kétharmada helyezkedett el.

Az intézmény közleménye szerint a 2010-ben végzett informatikusok egyéves munkaviszony után több mint havi nettó 200 ezer forintot, míg a jogászok több mint havi nettó 160 ezer forintot visznek haza. Az egyetem pályakövetési felmérése szerint a végzett bölcsészek mintegy 14 százaléka hagyta el a pályát.

Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások?
A legjobb munkaerő-piaci helyzetben a jogi-igazgatási és az egészségügyi diplomát szerző hallgatók vannak, közülük csak kevesen döntenek úgy, hogy nem a végzettségüknek megfelelő területen helyezkednek el - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. 2011-es adataiból. A fizetésekről, az álláskeresési időszak hosszáról és az elhelyezkedési esélyekről itt olvashattok.

Mint írják, az itt végzettek 83 százaléka szívesen ajánlaná másoknak a továbbtanulást a Pázmányon, valamint a válaszadók 78 százaléka mondta, hogy "sokat köszönhet tanárainak." A diplomázottak a felmérés szerint elsősorban a sok tanulásra, a kitartásra és a szakmai gyakorlatok fontosságára, külföldi tanulmányutakra hívnák fel az egyetem majdani diákjainak figyelmét.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.