Pázmány: a 2011-es felsőoktatási törvényt előzte meg a legtöbb egyeztetés

Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a...

  • MTI
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusa
hvg.hu

Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a felsőoktatásból. Mindez azonban az egyházi fenntartású intézményeket is ugyanolyan erőteljesen érinti, tehát "szó sincs pozitív diszkriminációról" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.

A lap szerdai számában közölt interjúban elmondta: a támogatások apadása a teljes felsőoktatás teljesítményét lefékezi, ráadásul az ágazat esetében a források átcsoportosítása sem megy máról holnapra. "Az arányos elvonás indokait, lévén szinte minden állami szereplőt érint, nem vitatjuk, de egyúttal reménykedünk, hogy az ideiglenes zárolásokat, amint jobbra fordul hazánk pénzügyi helyzete, mihamarabb fel lehet oldani" - mondta. A rektor szerint a források szűkösségét némileg ellensúlyozhatja az egyetem egyre bővülő kapcsolatrendszere.

A jogszabályi keretek gyakori változása komoly problémát jelenthet - válaszolta arra a kérdésre, hogy az oktatási rendszer kormányváltás óta különösen intenzív átszervezése miként érinti a Pázmányt. Az elmúlt húsz évet nézve a felsőoktatási törvények és azok módosításai között nem telt el annyi idő, amennyi egy hallgató számára a tanulmányainak befejezéséhez szükséges; mire az új szabályozáshoz sikerül igazodni, jön az újabb változás, így nehéz kiszámíthatóan tervezni - mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a 2011-es jogszabály erénye, hogy az eddig legtöbb előzetes egyeztetésen átment törvény. 

Arról, hogy egyes sajtóorgánumok kritikával illették, hogy márciusban kiemelt státust kapott a PPKE, úgy reagált: nem tekinthető objektívnek, ha az intézmények összehasonlítása abszolút számok alapján történik. "A Pázmány nyolcezer fős, esetünkben tehát a feltételül szabott számokat nem mondjuk nyolcvanezer főre kell kivetíteni. Nyilvánvalóan ott, ahol az utóbbi nagyságrend a jellemző, több lesz az MTA-tag, de a doktori hallgató is" - mondta. Úgy vélekedett, a státus megszerzésében fontos szempont lehetett széles körű hazai és nemzetközi kapcsolati hálójuk is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.