Pázmány: a 2011-es felsőoktatási törvényt előzte meg a legtöbb egyeztetés

Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a...

  • MTI
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusa
hvg.hu

Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a felsőoktatásból. Mindez azonban az egyházi fenntartású intézményeket is ugyanolyan erőteljesen érinti, tehát "szó sincs pozitív diszkriminációról" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.

A lap szerdai számában közölt interjúban elmondta: a támogatások apadása a teljes felsőoktatás teljesítményét lefékezi, ráadásul az ágazat esetében a források átcsoportosítása sem megy máról holnapra. "Az arányos elvonás indokait, lévén szinte minden állami szereplőt érint, nem vitatjuk, de egyúttal reménykedünk, hogy az ideiglenes zárolásokat, amint jobbra fordul hazánk pénzügyi helyzete, mihamarabb fel lehet oldani" - mondta. A rektor szerint a források szűkösségét némileg ellensúlyozhatja az egyetem egyre bővülő kapcsolatrendszere.

A jogszabályi keretek gyakori változása komoly problémát jelenthet - válaszolta arra a kérdésre, hogy az oktatási rendszer kormányváltás óta különösen intenzív átszervezése miként érinti a Pázmányt. Az elmúlt húsz évet nézve a felsőoktatási törvények és azok módosításai között nem telt el annyi idő, amennyi egy hallgató számára a tanulmányainak befejezéséhez szükséges; mire az új szabályozáshoz sikerül igazodni, jön az újabb változás, így nehéz kiszámíthatóan tervezni - mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a 2011-es jogszabály erénye, hogy az eddig legtöbb előzetes egyeztetésen átment törvény. 

Arról, hogy egyes sajtóorgánumok kritikával illették, hogy márciusban kiemelt státust kapott a PPKE, úgy reagált: nem tekinthető objektívnek, ha az intézmények összehasonlítása abszolút számok alapján történik. "A Pázmány nyolcezer fős, esetünkben tehát a feltételül szabott számokat nem mondjuk nyolcvanezer főre kell kivetíteni. Nyilvánvalóan ott, ahol az utóbbi nagyságrend a jellemző, több lesz az MTA-tag, de a doktori hallgató is" - mondta. Úgy vélekedett, a státus megszerzésében fontos szempont lehetett széles körű hazai és nemzetközi kapcsolati hálójuk is.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.