Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a...
Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a felsőoktatásból. Mindez azonban az egyházi fenntartású intézményeket is ugyanolyan erőteljesen érinti, tehát "szó sincs pozitív diszkriminációról" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.
A lap szerdai számában közölt interjúban elmondta: a támogatások apadása a teljes felsőoktatás teljesítményét lefékezi, ráadásul az ágazat esetében a források átcsoportosítása sem megy máról holnapra. "Az arányos elvonás indokait, lévén szinte minden állami szereplőt érint, nem vitatjuk, de egyúttal reménykedünk, hogy az ideiglenes zárolásokat, amint jobbra fordul hazánk pénzügyi helyzete, mihamarabb fel lehet oldani" - mondta. A rektor szerint a források szűkösségét némileg ellensúlyozhatja az egyetem egyre bővülő kapcsolatrendszere.
A jogszabályi keretek gyakori változása komoly problémát jelenthet - válaszolta arra a kérdésre, hogy az oktatási rendszer kormányváltás óta különösen intenzív átszervezése miként érinti a Pázmányt. Az elmúlt húsz évet nézve a felsőoktatási törvények és azok módosításai között nem telt el annyi idő, amennyi egy hallgató számára a tanulmányainak befejezéséhez szükséges; mire az új szabályozáshoz sikerül igazodni, jön az újabb változás, így nehéz kiszámíthatóan tervezni - mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a 2011-es jogszabály erénye, hogy az eddig legtöbb előzetes egyeztetésen átment törvény.
Arról, hogy egyes sajtóorgánumok kritikával illették, hogy márciusban kiemelt státust kapott a PPKE, úgy reagált: nem tekinthető objektívnek, ha az intézmények összehasonlítása abszolút számok alapján történik. "A Pázmány nyolcezer fős, esetünkben tehát a feltételül szabott számokat nem mondjuk nyolcvanezer főre kell kivetíteni. Nyilvánvalóan ott, ahol az utóbbi nagyságrend a jellemző, több lesz az MTA-tag, de a doktori hallgató is" - mondta. Úgy vélekedett, a státus megszerzésében fontos szempont lehetett széles körű hazai és nemzetközi kapcsolati hálójuk is.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
