Pázmány: a 2011-es felsőoktatási törvényt előzte meg a legtöbb egyeztetés

Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a...

  • MTI
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusa
hvg.hu

Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szerint jelentős forrásokat vontak el a felsőoktatásból. Mindez azonban az egyházi fenntartású intézményeket is ugyanolyan erőteljesen érinti, tehát "szó sincs pozitív diszkriminációról" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.

A lap szerdai számában közölt interjúban elmondta: a támogatások apadása a teljes felsőoktatás teljesítményét lefékezi, ráadásul az ágazat esetében a források átcsoportosítása sem megy máról holnapra. "Az arányos elvonás indokait, lévén szinte minden állami szereplőt érint, nem vitatjuk, de egyúttal reménykedünk, hogy az ideiglenes zárolásokat, amint jobbra fordul hazánk pénzügyi helyzete, mihamarabb fel lehet oldani" - mondta. A rektor szerint a források szűkösségét némileg ellensúlyozhatja az egyetem egyre bővülő kapcsolatrendszere.

A jogszabályi keretek gyakori változása komoly problémát jelenthet - válaszolta arra a kérdésre, hogy az oktatási rendszer kormányváltás óta különösen intenzív átszervezése miként érinti a Pázmányt. Az elmúlt húsz évet nézve a felsőoktatási törvények és azok módosításai között nem telt el annyi idő, amennyi egy hallgató számára a tanulmányainak befejezéséhez szükséges; mire az új szabályozáshoz sikerül igazodni, jön az újabb változás, így nehéz kiszámíthatóan tervezni - mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a 2011-es jogszabály erénye, hogy az eddig legtöbb előzetes egyeztetésen átment törvény. 

Arról, hogy egyes sajtóorgánumok kritikával illették, hogy márciusban kiemelt státust kapott a PPKE, úgy reagált: nem tekinthető objektívnek, ha az intézmények összehasonlítása abszolút számok alapján történik. "A Pázmány nyolcezer fős, esetünkben tehát a feltételül szabott számokat nem mondjuk nyolcvanezer főre kell kivetíteni. Nyilvánvalóan ott, ahol az utóbbi nagyságrend a jellemző, több lesz az MTA-tag, de a doktori hallgató is" - mondta. Úgy vélekedett, a státus megszerzésében fontos szempont lehetett széles körű hazai és nemzetközi kapcsolati hálójuk is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.