Tényleg műszaki területről érkezhet az új felsőoktatási államtitkár

Palkovics László Széchenyi-díjas gépészmérnökre utalt Balog Zoltán erőforrás-miniszter, amikor arról beszélt, hogy az új felsőoktatási államtitkárt egy nemzetközi nagyvállalattól „kölcsönzi” majd a kormány – erősítette meg a korábbi sajtóhíreket az eduline-nak több felsőoktatási intézmény vezetője.

  • Szabó Fruzsina

Egy nemzetközi nagyvállalattól érkezik, Orbán Viktor kormányfő személyesen kérte fel az államtitkári posztra – ennyit mondott a leendő felsőoktatási államtitkárról Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kedden, amikor bemutatta a tárca államtitkárait. Az eduline-nak több intézményvezető azt mondta, ők úgy tudják, valóban Palkovics László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék vezetője lehet az új államtitkár.

A Széchenyi-díjas gépészmérnök 2009-től 2012-ig a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese volt, 2013 óta a Műegyetem tanszékvezetője – de nem csak a felsőoktatásban dolgozik, nagyvállalati tapasztalata is van. 1995-ben nevezték ki a német Knorr-Bremse fékrendszereket gyártó cég magyarországi leányvállalatának fejlesztési igazgatójává, 2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgató lett, de a Mercedesszel is jó kapcsolatot ápol, 2009-ben – a Mercedes-Benz kecskeméti gyárépítési döntése után – választották a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettesévé.

Fazekas István

„Hihetetlen teherbírású, a saját területén nincs nála jobb szakember” – jellemezte Palkovicsot az eduline-nak egy egyetemi oktató, aki korábban együtt dolgozott a Műegyetem tanszékvezetőjével. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az államtitkárjelölt nem ismeri a felsőoktatás egészét, mindig is műszaki területen mozgott, „nem sok információja van arról, milyen eredményeket tudnak felmutatni a bölcsészeti, a társadalomtudományi, vagy éppen a jogi karok”.

Többen úgy fogalmaztak az eduline-nak, nem csodálkoznak, hogy az új felsőoktatási államtitkár műszaki területről érkezik, a kormányfővel jó kapcsolatot ápoló – és az oktatásban egyre hangsúlyosabb szerepet játszó – Parragh László iparkamara-vezér ugyanis már áprilisban kijelentette, a felsőoktatásban is be kell vezetni a duális képzést azokon a területeken, amelyek a reálgazdaságnak képeznek szakembereket.

„Palkovicsnak ebben bőven van tapasztalata” – mondta az egyik intézményvezető. Palkovics Lászlónak Kecskeméten ugyanis az volt a feladata, hogy létrehozza az új Járműtechnológiai Tanszéket, megszervezze a járműmérnöki képzés elindítását, itt indult az országban elsőként duális típusú képzés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.