Palkovics szerint ezt kell tanulnod a biztos munkahelyért

Az államtitkár szerint mérnöknek lenni nem nehezebb, mint orvosnak, de legalább biztos a munkahely.

  • eduline/mti
MTI / Mohai Balázs

Palkovics László a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által kezdeményezett TechCsajok rendezvénysorozatot megnyitó eseményen, középiskolás lányok előtt azt mondta, mérnöknek lenni érdekes, jó, és nem nehezebb, mint például orvosnak lenni.

A lányok persze általában nem azért nem választják a férfiasnak mondott tudományterületeket, mert nehezebbnek gondolnák, mint az orvostudományt, hanem pont azért, mert azokat a társadalom férfiasnak tartja.

Jobline Női Karriernap

Te tudod már, mi leszel, ha nagy leszel? Ha tanácstalan vagy, mit csinálj, miután végzel a sulival, hadd ajánljunk a figyelmedbe egy szuper hétvégi programot! Már most írd fel a naptáradba: június 10. - Jobline Női Karriernap!  Szakmai workshopok, személyes tanácsadások, ismert emberek előadásai egy helyen, a Millenárison! Az előadások moderátora Vass Virág lesz, így vele is találkozhatsz! További infók és regisztráció itt >>

Az államtitkár azt mondta, aki ilyen területen végez, annak biztosan lesz munkahelye, a technológia fejlődése ugyanis nem követhető megfelelő szakemberek nélkül. Azokon múlik, hogyan néz majd ki a világ hatvan-hetven év múlva, akik most jelentkeznek egyetemre - emelte ki.

A magyar járműipar ma az élvonalba tartozik, az egymással kommunikáló járművek fejlesztésén dolgozó nemzetközi cégek nagy valószínűséggel Budapest mellett döntenek egy beruházás helyszínének kiválasztásakor, mert itt elérhetőek a megfelelő szakemberek - mondta Palkovics László, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy ha a mérnöki pályát választják, csinálják jól.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.