Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar...
Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Debreceni Egyetem napján, az egyetemi rangsorokról tartott előadásában. Az elismert oktatókkal rendelkező egyetemeknek nagyobb a vonzereje a diákok körében, más kérdés, hogy az egyetem maga választhatja ki a diákjait, vagy "egy rákényszerített rendszer, ilyen-olyan lista alapján". "A világ nagy egyetemei maguk választanak" - jegyezte meg.
Pálinkás József szerint az évről évre közzétett egyetemi rangsorok nem másról, mint egy sajátos globális, regionális, nemzeti versenyről szólnak, amire inkább a médiának, kevésbé az egyetemeknek van szüksége. Arra a kérdésre, hogy reálisak, relevánsak-e ezek a rangsorok, Pálinkás József úgy válaszolt: igen, de leegyszerűsítenek.
Az akadémia elnöke az egyetemi rangsorok legnagyobb hibájának azt tartja, hogy "különböző szempontokat egy aggregált adattal hoznak össze", majd ebből alakítanak ki egy számot. Ugyanakkor a mutatók súlyozásával játszadozva tetszőleges sorrend felállítható.
Mint mondta, csak a több szempontú, reális (mérhető vagy jól becsülhető) és összehasonlítható értékelés lehet hasznos mind a felsőoktatás szereplőinek, mind a finanszírozóknak, mind a belépni szándékozó diákoknak és szüleiknek.
"Munkára, türelemre, következetességre és stabilitásra van szükség" - mondta az MTA elnöke, megjegyezve, hogy a tudományos kiválóság és az oktatási eredményesség az a két szempont, amelynek érvényesülnie kell a felsőoktatásban.
Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora emlékezetett arra, hogy az egységes egyetem 2000-ben történt létrejötte óta minden február első szombatja az egyetem napja Debrecenben.
Az idén elsősorban a minőség és a nemzetköziség a téma. Külön szekcióban foglalkoznak a nemzeti és a nemzetközi rangsorokkal, illetve a Kárpát-medencében folyó egyetemi doktorképzéssel.
A nyitó plenáris ülésen Pálinkás József mellett Balázs Ervin, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke a minőségi felsőoktatás kérdéseiről, Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke "A doktori képzés helyzete a bolognai rendszerben" címmel tartott előadást.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
