Pálinkás: az egyetemi kultúra nem alakítható át fél év alatt

Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar...

  • MTI

MTI Fotó: Vajda János

Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Debreceni Egyetem napján, az egyetemi rangsorokról tartott előadásában. Az elismert oktatókkal rendelkező egyetemeknek nagyobb a vonzereje a diákok körében, más kérdés, hogy az egyetem maga választhatja ki a diákjait, vagy "egy rákényszerített rendszer, ilyen-olyan lista alapján". "A világ nagy egyetemei maguk választanak" - jegyezte meg.

Pálinkás József szerint az évről évre közzétett egyetemi rangsorok nem másról, mint egy sajátos globális, regionális, nemzeti versenyről szólnak, amire inkább a médiának, kevésbé az egyetemeknek van szüksége. Arra a kérdésre, hogy reálisak, relevánsak-e ezek a rangsorok, Pálinkás József úgy válaszolt: igen, de leegyszerűsítenek.

Az akadémia elnöke az egyetemi rangsorok legnagyobb hibájának azt tartja, hogy "különböző szempontokat egy aggregált adattal hoznak össze", majd ebből alakítanak ki egy számot. Ugyanakkor a mutatók súlyozásával játszadozva tetszőleges sorrend felállítható.

Mint mondta, csak a több szempontú, reális (mérhető vagy jól becsülhető) és összehasonlítható értékelés lehet hasznos mind a felsőoktatás szereplőinek, mind a finanszírozóknak, mind a belépni szándékozó diákoknak és szüleiknek.

"Munkára, türelemre, következetességre és stabilitásra van szükség" - mondta az MTA elnöke, megjegyezve, hogy a tudományos kiválóság és az oktatási eredményesség az a két szempont, amelynek érvényesülnie kell a felsőoktatásban.

Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora emlékezetett arra, hogy az egységes egyetem 2000-ben történt létrejötte óta minden február első szombatja az egyetem napja Debrecenben.

Az idén elsősorban a minőség és a nemzetköziség a téma. Külön szekcióban foglalkoznak a nemzeti és a nemzetközi rangsorokkal, illetve a Kárpát-medencében folyó egyetemi doktorképzéssel.

A nyitó plenáris ülésen Pálinkás József mellett Balázs Ervin, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke a minőségi felsőoktatás kérdéseiről, Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke "A doktori képzés helyzete a bolognai rendszerben" címmel tartott előadást.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.