Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar...
Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Debreceni Egyetem napján, az egyetemi rangsorokról tartott előadásában. Az elismert oktatókkal rendelkező egyetemeknek nagyobb a vonzereje a diákok körében, más kérdés, hogy az egyetem maga választhatja ki a diákjait, vagy "egy rákényszerített rendszer, ilyen-olyan lista alapján". "A világ nagy egyetemei maguk választanak" - jegyezte meg.
Pálinkás József szerint az évről évre közzétett egyetemi rangsorok nem másról, mint egy sajátos globális, regionális, nemzeti versenyről szólnak, amire inkább a médiának, kevésbé az egyetemeknek van szüksége. Arra a kérdésre, hogy reálisak, relevánsak-e ezek a rangsorok, Pálinkás József úgy válaszolt: igen, de leegyszerűsítenek.
Az akadémia elnöke az egyetemi rangsorok legnagyobb hibájának azt tartja, hogy "különböző szempontokat egy aggregált adattal hoznak össze", majd ebből alakítanak ki egy számot. Ugyanakkor a mutatók súlyozásával játszadozva tetszőleges sorrend felállítható.
Mint mondta, csak a több szempontú, reális (mérhető vagy jól becsülhető) és összehasonlítható értékelés lehet hasznos mind a felsőoktatás szereplőinek, mind a finanszírozóknak, mind a belépni szándékozó diákoknak és szüleiknek.
"Munkára, türelemre, következetességre és stabilitásra van szükség" - mondta az MTA elnöke, megjegyezve, hogy a tudományos kiválóság és az oktatási eredményesség az a két szempont, amelynek érvényesülnie kell a felsőoktatásban.
Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora emlékezetett arra, hogy az egységes egyetem 2000-ben történt létrejötte óta minden február első szombatja az egyetem napja Debrecenben.
Az idén elsősorban a minőség és a nemzetköziség a téma. Külön szekcióban foglalkoznak a nemzeti és a nemzetközi rangsorokkal, illetve a Kárpát-medencében folyó egyetemi doktorképzéssel.
A nyitó plenáris ülésen Pálinkás József mellett Balázs Ervin, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke a minőségi felsőoktatás kérdéseiről, Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke "A doktori képzés helyzete a bolognai rendszerben" címmel tartott előadást.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
