Pálinkás: az egyetemi kultúra nem alakítható át fél év alatt

Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar...

  • MTI

MTI Fotó: Vajda János

Az egyetem minősége a tanári-oktatói kar minőségétől, ismertségétől függ - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Debreceni Egyetem napján, az egyetemi rangsorokról tartott előadásában. Az elismert oktatókkal rendelkező egyetemeknek nagyobb a vonzereje a diákok körében, más kérdés, hogy az egyetem maga választhatja ki a diákjait, vagy "egy rákényszerített rendszer, ilyen-olyan lista alapján". "A világ nagy egyetemei maguk választanak" - jegyezte meg.

Pálinkás József szerint az évről évre közzétett egyetemi rangsorok nem másról, mint egy sajátos globális, regionális, nemzeti versenyről szólnak, amire inkább a médiának, kevésbé az egyetemeknek van szüksége. Arra a kérdésre, hogy reálisak, relevánsak-e ezek a rangsorok, Pálinkás József úgy válaszolt: igen, de leegyszerűsítenek.

Az akadémia elnöke az egyetemi rangsorok legnagyobb hibájának azt tartja, hogy "különböző szempontokat egy aggregált adattal hoznak össze", majd ebből alakítanak ki egy számot. Ugyanakkor a mutatók súlyozásával játszadozva tetszőleges sorrend felállítható.

Mint mondta, csak a több szempontú, reális (mérhető vagy jól becsülhető) és összehasonlítható értékelés lehet hasznos mind a felsőoktatás szereplőinek, mind a finanszírozóknak, mind a belépni szándékozó diákoknak és szüleiknek.

"Munkára, türelemre, következetességre és stabilitásra van szükség" - mondta az MTA elnöke, megjegyezve, hogy a tudományos kiválóság és az oktatási eredményesség az a két szempont, amelynek érvényesülnie kell a felsőoktatásban.

Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora emlékezetett arra, hogy az egységes egyetem 2000-ben történt létrejötte óta minden február első szombatja az egyetem napja Debrecenben.

Az idén elsősorban a minőség és a nemzetköziség a téma. Külön szekcióban foglalkoznak a nemzeti és a nemzetközi rangsorokkal, illetve a Kárpát-medencében folyó egyetemi doktorképzéssel.

A nyitó plenáris ülésen Pálinkás József mellett Balázs Ervin, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke a minőségi felsőoktatás kérdéseiről, Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke "A doktori képzés helyzete a bolognai rendszerben" címmel tartott előadást.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.