Nagy baj lesz a brit egyetemeken, ha az EU-állampolgárok nem maradhatnak

Az Oxfordi Egyetem vezetői szerint garantálni kell a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási jogosultságát a brit EU-tagság megszűnése után is, ellenkező esetben súlyos károk érik a brit felsőoktatást.

  • MTI
Wikipedia

A legrégebbi angliai egyetem 35 college-ának igazgatói a The Times című konzervatív brit napilap hétfői számában megjelent közös levelükben hangsúlyozzák, hogy az Oxfordi Egyetemnek szüksége van az EU-társállamokból érkező oktatókra, kutatókra és segédszemélyzetre. Ha ők elvesztik nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási jogosultságait, az óriási kárt okozna Oxfordnak, és tekintettel az egyetem kutatási tevékenységére, az Egyesült Királyság egészének is - áll a nyílt levélben.

Az aláírók szerint az Oxfordban dolgozó külföldi EU-állampolgárokat nem nyugtatja meg, hogy jóllehet hivatalos nyilatkozatok szerint nem kell kitoloncolástól tartaniuk, a brit kormány azonban nem hajlandó ezt az ígéretet törvénybe foglalni. Néhányan közülük máris azt tervezik, hogy távoznak, sokan nem tudják, hogy a külföldi kutatási programok miatt Nagy-Britannián kívül eltöltött időszakok nem válnak-e később hátrányukra, mások azzal sincsenek tisztában, hogy gyermekeik Nagy-Britanniában maradhatnak-e - áll az oxfordi kollégiumi vezetők levelében.

Az aláírók mindezek alapján azt kérik a londoni alsóház képviselőitől, hogy fogadják el a felső kamara által kezdeményezett módosítást, amely törvényben kötelezné a kormányt a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak garantálására.

A Lordok Háza ezt a módosítást ahhoz a törvénytervezethez fűzte, amely elfogadása esetén felhatalmazza a kormányt a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítására.

A brit kormány is elsődleges fontosságúnak tartja a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók jogosultságainak további garantálását, de ezt csak viszonossági alapon hajlandó megtenni, vagyis elvárja, hogy a többi EU-tagállam is hasonló garanciákat vállaljon az ott élő britek jogosultságainak megvédésére.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.