Öt dolog, ami szigorúan tilos az egyetem első évében

Már csak három hét, és kezdődik az egyetemi-főiskolai szemeszter. Nézzük, milyen hibákat nem szabad elkövetni gólyaként.

  • Eduline
Shutterstock

Kihagyni a gólyabált

és a többi ismerkedős bulit.

Nem csak egy szimpla buliból maradtok ki. Nem fogjátok érteni a belsős poénokat, nem ismeritek majd a legjobb sztorikat, kevesebb ismerősötök lesz. Jóval nehezebb lesz beilleszkedni - ráadásul az egyetem nem csak a tanulásról szól. Négy dolog, ami szigorúan tilos a gólyatáborban.

Kihagyni

az előadásokat.

Lehet, hogy a középsuliban kisujjból deriváltatok, de ez nem a középiskola. Lehet, hogy az előadásra nem kötelező bejárni (bár a látogatásköteles előadás fogalmát mindenki figyelmébe ajánljuk, van ám ilyen is), de érdemes. A karácsonyból például teljesen kimaradtok majd, ha a vizsgák előtt csak néhány nappal jöttök rá, hogy tanulni kellett volna.

Quickmeme

Egyféle órarendet

összeállítani.

Fontos: a Neptun nagy úr, a legjobb szemináriumokra pedig mindig jelentős a túljelentkezés. Érdemes kétféle (aggódós gólyáknak üzenjük: háromféle) órarendet összeállítani: ha az egyik órára nem kerültök be, nem a számítógép előtt kell kapkodnotok. Tíz dolog, amire az egyetem tanít meg.

Félelemből kihagyni

a legjobb lehetőségeket

Érdekel a HÖK? Jelentkezzetek! Diákszervezet vagy szakkollégium? Persze, hogy jó ötlet! Most bármit kipróbálhattok, erről szól az egyetem.

Megelégedni

a kettessel

Vannak persze olyan szakok, ahol a kettes felér egy ötössel, de ha nem ilyen képzésre jártok, ne a kettesre hajtsatok. Nincs annál rosszabb, mint utolsó évben rájönni, hogy amiatt csúsztok le az ötös diplomáról, mert nem vettétek komolyan az alapozó tantárgyakat. Ráadásul így az ösztöndíjakról is lemaradtok. Mit mond rólad a szakod?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ CustomHTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.