A Szent István Egyetem (SZIE) egyedül nem tudja megoldani a békéscsabai gazdasági főiskolai képzés fenntartását, a csökkenő hallgatói létszámból adódó problémákat. A megoldásban a békéscsabai önkormányzatnak, a helyi vállalatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk - mondta a SZIE rektora kedden Gyulán.
Tőzsér János a gyulai egészségügyi és szociális főiskolai képzés Gál Ferenc Főiskolának történő átadása után úgy nyilatkozott: az egyetem elkötelezett abban, hogy oktatási tevékenységet folytasson Békés megyében, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy olyan szakokon oktassanak, amelyekre szükség van a régióban, és amelyek képzési költsége - a hallgatók létszámát alapul véve - "az egyetem gazdálkodási elvárásainak megfelelő".
Mint mondta, a SZIE 8 karral, 15 ezer hallgatóval, 10 doktori iskolával rendelkezik, valamennyi karuk esetén megvizsgálják, hogy a képzések milyen hatékonysággal, hallgatói létszámmal és költséggel folynak. Ez a munka a békéscsabai campus esetén is zajlik - húzta alá.
Példaként jegyezte meg, hogy bár a mezőgazdasági gépész alapszakot az elmúlt években mindig meghirdették Békéscsabán, évek óta nem tudják elindítani, mert egyetlen hallgató sem jelentkezett rá.
Mivel döntésre még nem jutottak, ezért hirdették meg a 2017. őszi képzéseket, "ám hogy 2018-ban mi lesz, az annak függvénye, mire jut a feltárás" - mondta a rektor. Egyértelművé vált, hogy az egyetem egyedül nem tudja megoldani ezt a kérdést, finanszírozni a kar működését, ebben nagyobb szerepet kell vállalnia a megyeszékhely önkormányzatának és a vállalatoknak - fűzte hozzá.
Tőzsér János szerint megoldás lehetne, hogy közösségi főiskolaként működjön Békéscsabán a felsőoktatás. Ezt a békéscsabai közgyűlés múlt csütörtöki ülésén nem tartotta járható útnak.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy meddig kell legkésőbb dönteni arról, hogy mely fenntartó hirdesse meg a 2018. őszi felvételi eljárás során a szakokat, a rektor azt mondta: bő háromnegyed év kell, hogy eldőljön az irány.
Tőzsér János a gyulai képzés átadási-átvételi ceremóniáján úgy fogalmazott: az állam célja, hogy a SZIE elsősorban az agrárium és a vidékfejlesztés területére fókuszáljon. Arra a kérdésre, hogy a szarvasi mezőgazdasági képzés működtetése preferencia-e az egyetem számára, a rektor azt mondta, Szarvason jelentős beruházásokat hajtottak végre, egyebek mellett az öntözéses gazdálkodás metódusait bemutató gazdálkodást építettek ki, vízügyi mérőlabort, továbbá növényvédelmi kísérletek számára üvegházat hoztak létre. Ez a bizonyítéka, hogy a szarvasi képzést tovább szeretnék működtetni - húzta alá.
A békéscsabai közgyűlés múlt csütörtökön tárgyalt a helyi felsőoktatás helyzetéről. Szarvas Péter (független) polgármester az ülésen azt mondta: bár a SZIE a 2017. őszi, helyi képzéseket - a közgyűlés kifejezett kérésének megfelelően - meghirdette, a 2018. őszi képzéseket illetően "vonakodnak pozitív döntést hozni".
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel, amely hajlandó lenne hét-nyolc felsőfokú szakképzést indítani Békéscsabán. Ezt az utat kevésbé tartják járhatónak, szeretnék, ha a gazdasági-pénzügyi képzés mellett gépészmérnöki és informatikai képzés működtetését vállalná egy fenntartó - húzta alá az alpolgármester. Hozzátette: tárgyalnak mások mellett az Óbudai Egyetemmel is.
Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel zajlottak egyeztetések a kar átvételéről, ám azok megakadtak.
A közgyűlésen a 17 képviselő egyhangúlag megszavazta, hogy a város a 2017-es költségvetés terhére különítsen el 25 millió forintot, amely felhasználásáról később - a SZIE-val való tárgyalások függvényében - döntenek.
A SZIE békéscsabai gazdasági képzésére 2011-ben 1150 hallgató járt, idén a 400-at sem éri el ez a szám. Az infrastruktúra kihasználtsága 20-23 százalékos. A békéscsabai campuson mintegy háromszáz millió forintos teher van.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
