Ősszel eldől, megszűnik-e Békéscsabán az egyetemi kar

A Szent István Egyetem (SZIE) egyedül nem tudja megoldani a békéscsabai gazdasági főiskolai képzés fenntartását, a csökkenő hallgatói létszámból adódó problémákat. A megoldásban a békéscsabai önkormányzatnak, a helyi vállalatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk - mondta a SZIE rektora kedden Gyulán.

  • MTI

Tőzsér János a gyulai egészségügyi és szociális főiskolai képzés Gál Ferenc Főiskolának történő átadása után úgy nyilatkozott: az egyetem elkötelezett abban, hogy oktatási tevékenységet folytasson Békés megyében, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy olyan szakokon oktassanak, amelyekre szükség van a régióban, és amelyek képzési költsége - a hallgatók létszámát alapul véve - "az egyetem gazdálkodási elvárásainak megfelelő".

Mint mondta, a SZIE 8 karral, 15 ezer hallgatóval, 10 doktori iskolával rendelkezik, valamennyi karuk esetén megvizsgálják, hogy a képzések milyen hatékonysággal, hallgatói létszámmal és költséggel folynak. Ez a munka a békéscsabai campus esetén is zajlik - húzta alá.

SZIE

Példaként jegyezte meg, hogy bár a mezőgazdasági gépész alapszakot az elmúlt években mindig meghirdették Békéscsabán, évek óta nem tudják elindítani, mert egyetlen hallgató sem jelentkezett rá.

Mivel döntésre még nem jutottak, ezért hirdették meg a 2017. őszi képzéseket, "ám hogy 2018-ban mi lesz, az annak függvénye, mire jut a feltárás" - mondta a rektor. Egyértelművé vált, hogy az egyetem egyedül nem tudja megoldani ezt a kérdést, finanszírozni a kar működését, ebben nagyobb szerepet kell vállalnia a megyeszékhely önkormányzatának és a vállalatoknak - fűzte hozzá.

Tőzsér János szerint megoldás lehetne, hogy közösségi főiskolaként működjön Békéscsabán a felsőoktatás. Ezt a békéscsabai közgyűlés múlt csütörtöki ülésén nem tartotta járható útnak.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy meddig kell legkésőbb dönteni arról, hogy mely fenntartó hirdesse meg a 2018. őszi felvételi eljárás során a szakokat, a rektor azt mondta: bő háromnegyed év kell, hogy eldőljön az irány.

Tőzsér János a gyulai képzés átadási-átvételi ceremóniáján úgy fogalmazott: az állam célja, hogy a SZIE elsősorban az agrárium és a vidékfejlesztés területére fókuszáljon. Arra a kérdésre, hogy a szarvasi mezőgazdasági képzés működtetése preferencia-e az egyetem számára, a rektor azt mondta, Szarvason jelentős beruházásokat hajtottak végre, egyebek mellett az öntözéses gazdálkodás metódusait bemutató gazdálkodást építettek ki, vízügyi mérőlabort, továbbá növényvédelmi kísérletek számára üvegházat hoztak létre. Ez a bizonyítéka, hogy a szarvasi képzést tovább szeretnék működtetni - húzta alá.

A békéscsabai közgyűlés múlt csütörtökön tárgyalt a helyi felsőoktatás helyzetéről. Szarvas Péter (független) polgármester az ülésen azt mondta: bár a SZIE a 2017. őszi, helyi képzéseket - a közgyűlés kifejezett kérésének megfelelően - meghirdette, a 2018. őszi képzéseket illetően "vonakodnak pozitív döntést hozni".

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel, amely hajlandó lenne hét-nyolc felsőfokú szakképzést indítani Békéscsabán. Ezt az utat kevésbé tartják járhatónak, szeretnék, ha a gazdasági-pénzügyi képzés mellett gépészmérnöki és informatikai képzés működtetését vállalná egy fenntartó - húzta alá az alpolgármester. Hozzátette: tárgyalnak mások mellett az Óbudai Egyetemmel is.

Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel zajlottak egyeztetések a kar átvételéről, ám azok megakadtak.

A közgyűlésen a 17 képviselő egyhangúlag megszavazta, hogy a város a 2017-es költségvetés terhére különítsen el 25 millió forintot, amely felhasználásáról később - a SZIE-val való tárgyalások függvényében - döntenek.

A SZIE békéscsabai gazdasági képzésére 2011-ben 1150 hallgató járt, idén a 400-at sem éri el ez a szám. Az infrastruktúra kihasználtsága 20-23 százalékos. A békéscsabai campuson mintegy háromszáz millió forintos teher van.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.