Ősszel eldől, megszűnik-e Békéscsabán az egyetemi kar

A Szent István Egyetem (SZIE) egyedül nem tudja megoldani a békéscsabai gazdasági főiskolai képzés fenntartását, a csökkenő hallgatói létszámból adódó problémákat. A megoldásban a békéscsabai önkormányzatnak, a helyi vállalatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk - mondta a SZIE rektora kedden Gyulán.

  • MTI

Tőzsér János a gyulai egészségügyi és szociális főiskolai képzés Gál Ferenc Főiskolának történő átadása után úgy nyilatkozott: az egyetem elkötelezett abban, hogy oktatási tevékenységet folytasson Békés megyében, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy olyan szakokon oktassanak, amelyekre szükség van a régióban, és amelyek képzési költsége - a hallgatók létszámát alapul véve - "az egyetem gazdálkodási elvárásainak megfelelő".

Mint mondta, a SZIE 8 karral, 15 ezer hallgatóval, 10 doktori iskolával rendelkezik, valamennyi karuk esetén megvizsgálják, hogy a képzések milyen hatékonysággal, hallgatói létszámmal és költséggel folynak. Ez a munka a békéscsabai campus esetén is zajlik - húzta alá.

SZIE

Példaként jegyezte meg, hogy bár a mezőgazdasági gépész alapszakot az elmúlt években mindig meghirdették Békéscsabán, évek óta nem tudják elindítani, mert egyetlen hallgató sem jelentkezett rá.

Mivel döntésre még nem jutottak, ezért hirdették meg a 2017. őszi képzéseket, "ám hogy 2018-ban mi lesz, az annak függvénye, mire jut a feltárás" - mondta a rektor. Egyértelművé vált, hogy az egyetem egyedül nem tudja megoldani ezt a kérdést, finanszírozni a kar működését, ebben nagyobb szerepet kell vállalnia a megyeszékhely önkormányzatának és a vállalatoknak - fűzte hozzá.

Tőzsér János szerint megoldás lehetne, hogy közösségi főiskolaként működjön Békéscsabán a felsőoktatás. Ezt a békéscsabai közgyűlés múlt csütörtöki ülésén nem tartotta járható útnak.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy meddig kell legkésőbb dönteni arról, hogy mely fenntartó hirdesse meg a 2018. őszi felvételi eljárás során a szakokat, a rektor azt mondta: bő háromnegyed év kell, hogy eldőljön az irány.

Békéscsaba lehet az egyetlen megyeszékhely, ahol nem lesz felsőoktatás

Tőzsér János a gyulai képzés átadási-átvételi ceremóniáján úgy fogalmazott: az állam célja, hogy a SZIE elsősorban az agrárium és a vidékfejlesztés területére fókuszáljon. Arra a kérdésre, hogy a szarvasi mezőgazdasági képzés működtetése preferencia-e az egyetem számára, a rektor azt mondta, Szarvason jelentős beruházásokat hajtottak végre, egyebek mellett az öntözéses gazdálkodás metódusait bemutató gazdálkodást építettek ki, vízügyi mérőlabort, továbbá növényvédelmi kísérletek számára üvegházat hoztak létre. Ez a bizonyítéka, hogy a szarvasi képzést tovább szeretnék működtetni - húzta alá.

A békéscsabai közgyűlés múlt csütörtökön tárgyalt a helyi felsőoktatás helyzetéről. Szarvas Péter (független) polgármester az ülésen azt mondta: bár a SZIE a 2017. őszi, helyi képzéseket - a közgyűlés kifejezett kérésének megfelelően - meghirdette, a 2018. őszi képzéseket illetően "vonakodnak pozitív döntést hozni".

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel, amely hajlandó lenne hét-nyolc felsőfokú szakképzést indítani Békéscsabán. Ezt az utat kevésbé tartják járhatónak, szeretnék, ha a gazdasági-pénzügyi képzés mellett gépészmérnöki és informatikai képzés működtetését vállalná egy fenntartó - húzta alá az alpolgármester. Hozzátette: tárgyalnak mások mellett az Óbudai Egyetemmel is.

Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel zajlottak egyeztetések a kar átvételéről, ám azok megakadtak.

Nagy változások jönnek mától: új egyetemek és új karok jönnek létre

A közgyűlésen a 17 képviselő egyhangúlag megszavazta, hogy a város a 2017-es költségvetés terhére különítsen el 25 millió forintot, amely felhasználásáról később - a SZIE-val való tárgyalások függvényében - döntenek.

A SZIE békéscsabai gazdasági képzésére 2011-ben 1150 hallgató járt, idén a 400-at sem éri el ez a szám. Az infrastruktúra kihasználtsága 20-23 százalékos. A békéscsabai campuson mintegy háromszáz millió forintos teher van.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.