Ősszel eldől, megszűnik-e Békéscsabán az egyetemi kar

A Szent István Egyetem (SZIE) egyedül nem tudja megoldani a békéscsabai gazdasági főiskolai képzés fenntartását, a csökkenő hallgatói létszámból adódó problémákat. A megoldásban a békéscsabai önkormányzatnak, a helyi vállalatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk - mondta a SZIE rektora kedden Gyulán.

  • MTI

Tőzsér János a gyulai egészségügyi és szociális főiskolai képzés Gál Ferenc Főiskolának történő átadása után úgy nyilatkozott: az egyetem elkötelezett abban, hogy oktatási tevékenységet folytasson Békés megyében, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy olyan szakokon oktassanak, amelyekre szükség van a régióban, és amelyek képzési költsége - a hallgatók létszámát alapul véve - "az egyetem gazdálkodási elvárásainak megfelelő".

Mint mondta, a SZIE 8 karral, 15 ezer hallgatóval, 10 doktori iskolával rendelkezik, valamennyi karuk esetén megvizsgálják, hogy a képzések milyen hatékonysággal, hallgatói létszámmal és költséggel folynak. Ez a munka a békéscsabai campus esetén is zajlik - húzta alá.

SZIE

Példaként jegyezte meg, hogy bár a mezőgazdasági gépész alapszakot az elmúlt években mindig meghirdették Békéscsabán, évek óta nem tudják elindítani, mert egyetlen hallgató sem jelentkezett rá.

Mivel döntésre még nem jutottak, ezért hirdették meg a 2017. őszi képzéseket, "ám hogy 2018-ban mi lesz, az annak függvénye, mire jut a feltárás" - mondta a rektor. Egyértelművé vált, hogy az egyetem egyedül nem tudja megoldani ezt a kérdést, finanszírozni a kar működését, ebben nagyobb szerepet kell vállalnia a megyeszékhely önkormányzatának és a vállalatoknak - fűzte hozzá.

Tőzsér János szerint megoldás lehetne, hogy közösségi főiskolaként működjön Békéscsabán a felsőoktatás. Ezt a békéscsabai közgyűlés múlt csütörtöki ülésén nem tartotta járható útnak.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy meddig kell legkésőbb dönteni arról, hogy mely fenntartó hirdesse meg a 2018. őszi felvételi eljárás során a szakokat, a rektor azt mondta: bő háromnegyed év kell, hogy eldőljön az irány.

Békéscsaba lehet az egyetlen megyeszékhely, ahol nem lesz felsőoktatás

Tőzsér János a gyulai képzés átadási-átvételi ceremóniáján úgy fogalmazott: az állam célja, hogy a SZIE elsősorban az agrárium és a vidékfejlesztés területére fókuszáljon. Arra a kérdésre, hogy a szarvasi mezőgazdasági képzés működtetése preferencia-e az egyetem számára, a rektor azt mondta, Szarvason jelentős beruházásokat hajtottak végre, egyebek mellett az öntözéses gazdálkodás metódusait bemutató gazdálkodást építettek ki, vízügyi mérőlabort, továbbá növényvédelmi kísérletek számára üvegházat hoztak létre. Ez a bizonyítéka, hogy a szarvasi képzést tovább szeretnék működtetni - húzta alá.

A békéscsabai közgyűlés múlt csütörtökön tárgyalt a helyi felsőoktatás helyzetéről. Szarvas Péter (független) polgármester az ülésen azt mondta: bár a SZIE a 2017. őszi, helyi képzéseket - a közgyűlés kifejezett kérésének megfelelően - meghirdette, a 2018. őszi képzéseket illetően "vonakodnak pozitív döntést hozni".

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel, amely hajlandó lenne hét-nyolc felsőfokú szakképzést indítani Békéscsabán. Ezt az utat kevésbé tartják járhatónak, szeretnék, ha a gazdasági-pénzügyi képzés mellett gépészmérnöki és informatikai képzés működtetését vállalná egy fenntartó - húzta alá az alpolgármester. Hozzátette: tárgyalnak mások mellett az Óbudai Egyetemmel is.

Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel zajlottak egyeztetések a kar átvételéről, ám azok megakadtak.

Nagy változások jönnek mától: új egyetemek és új karok jönnek létre

A közgyűlésen a 17 képviselő egyhangúlag megszavazta, hogy a város a 2017-es költségvetés terhére különítsen el 25 millió forintot, amely felhasználásáról később - a SZIE-val való tárgyalások függvényében - döntenek.

A SZIE békéscsabai gazdasági képzésére 2011-ben 1150 hallgató járt, idén a 400-at sem éri el ez a szám. Az infrastruktúra kihasználtsága 20-23 százalékos. A békéscsabai campuson mintegy háromszáz millió forintos teher van.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.