Így kebelezi be Budapest régi közparkját a kormány kedvenc egyeteme

Javában zajlik Budapest egyik legrégebbi közparkjának átalakítása: a fákat már kivágták, most a Közszolgálati Egyetem építgeti a számára szükséges intézményeket az Orczy-kertben - írja a hvg.hu.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A hvg.hu emlékeztet arra, hogy a kormány egy 2012-es határozattal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem birtokába juttatta az Orczy-parkot, hogy itt hozhassák létre az új Ludovika Campust. Mire a projekt lezárul, az egykori Orczy-parkot teljesen körülépítik az egyetem épületeivel.

2012 óta két oktatási épületet és egy kollégiumot húztak fel az Orczy-park területén, és most van folyamatban egy sportcsarnok és egy lovarda építése - a campuson fedett lovardát, huszonöt bokszot magában foglaló lóistállót, nyitott karámot, a campust körülívelő lóvasutat és díjugrató pályát alakítanak ki.

Mivel a ma 26 hektáros parkhoz tízhektárnyi, korábban nem látogatható új területet csatoltak hozzá, így a beruházás végére a park zöldfelülete a statisztika szerint növekményt mutat.

Ez azonban csalóka, mert a munkálatok miatt a parkban 2013 októberében kivágtak 131 fát, tavaly júniusban pedig újabb 146-ot távolítottak el. Jakabfy Tamás józsefvárosi LMP-s képviselő azonban a hvg.hu-nak azt mondta, több kisebb fakivágási hullám is volt, amely nem kapott nyilvánosságot. Így becslése szerint már a 400-at közelíti a parkban kivágott fák száma, ami a korábban 2-3000 egyedet számláló parki állománynak igen jelentős részét képezi. Több fa ráadásul csak esztétikai okokból lett kiirtva.

Ismét milliárdokat kap a közszolgálati egyetem campusa

A kormány több mint 4 milliárd forintot biztosított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Ludovika campusban történő elhelyezésének újabb beruházásaira - az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg - írja a Napi.hu. A Napi.hu azt írja, a határozatban szereplő 4,2 milliárd forint három tételből áll össze.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.