A felsőoktatási törvény szerint minden egyetemi előadást látogathatóvá kell tenni, de a miniszterelnök lányának órájára mégsem engedték be az érdeklődőket.
Orbán Ráhel a tavaszi félév során egyetemi előadást és szemináriumot tart a Budapesti Corvinus Egyetemen meghívott óraadó tanárként - írta a hvg.hu. A kurzusokat angol nyelven turizmus és vendéglátás szakos hallgatók vehették fel, a Food Service Management című kurzusra a szállodai és éttermi vendéglátás iránt érdeklődő hallgatókat várják az egyetem leírása szerint.
A kurzusnak gyorsan híre ment az egyetemen, a jelentkezők maximális létszáma hamar betelt, ráadásul további hallgatók is érdeklődtek az előadás iránt, mások a Facebook-on próbáltak utánajárni, hogy hol tartja majd az előadásokat a miniszterelnök lánya - itt már megkérdőjelezhető volt, hogy mindenki az egyetem hallgatója-e.
| Kapcsolódó cikkek |
A 24.hu munkatársai is kiderítették, hogy mikor tartják az előadást, ahova szerettek volna bejutni. Azonban a tanterem ajtajában egy "határozott fellépésű" férfi állt, aki csak a kurzusra jelentkezett hallgatókat engedte be, így az sajtó munkatársai és a többi érdeklődő is kívül maradt. Az is kiderült, hogy a félév során a tervek szerint a tantermeket is cserélik majd, vélhetően ezzel akarják elkerülni a kíváncsiskodókat.
Azonban az ajtónálló alkalmazása az Nftv.-be ütköző cselekedetnek tűnik. A 11.§ szerint az egyetemeknek és főiskoláknak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az előadások rendjét - egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával - megismerhessék és - a szervezeti és működési szabályzat által meghatározott keretek között - látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban, ezt viszont az ajtóban álló férfi egyértelműen megakadályozta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
