Orbán Ráhel előadásán egy férfi állt az érdeklődők útjába

A felsőoktatási törvény szerint minden egyetemi előadást látogathatóvá kell tenni, de a miniszterelnök lányának órájára mégsem engedték be az érdeklődőket.

  • Eduline
MTI/ Koszticsák Szilárd

Orbán Ráhel a tavaszi félév során egyetemi előadást és szemináriumot tart a Budapesti Corvinus Egyetemen meghívott óraadó tanárként - írta a hvg.hu. A kurzusokat angol nyelven turizmus és vendéglátás szakos hallgatók vehették fel, a Food Service Management című kurzusra a szállodai és éttermi vendéglátás iránt érdeklődő hallgatókat várják az egyetem leírása szerint.

A kurzusnak gyorsan híre ment az egyetemen, a jelentkezők maximális létszáma hamar betelt, ráadásul további hallgatók is érdeklődtek az előadás iránt, mások a Facebook-on próbáltak utánajárni, hogy hol tartja majd az előadásokat a miniszterelnök lánya - itt már megkérdőjelezhető volt, hogy mindenki az egyetem hallgatója-e.

Kapcsolódó cikkek

Orbán fia külföldi ösztöndíjat kapott

Szakkolégiumnak adja a jutalmát Orbán Ráhel

A 24.hu munkatársai is kiderítették, hogy mikor tartják az előadást, ahova szerettek volna bejutni. Azonban a tanterem ajtajában egy "határozott fellépésű" férfi állt, aki csak a kurzusra jelentkezett hallgatókat engedte be, így az sajtó munkatársai és a többi érdeklődő is kívül maradt. Az is kiderült, hogy a félév során a tervek szerint a tantermeket is cserélik majd, vélhetően ezzel akarják elkerülni a kíváncsiskodókat.

Azonban az ajtónálló alkalmazása az Nftv.-be ütköző cselekedetnek tűnik. A 11.§ szerint az egyetemeknek és főiskoláknak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az előadások rendjét - egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával - megismerhessék és - a szervezeti és működési szabályzat által meghatározott keretek között - látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban, ezt viszont az ajtóban álló férfi egyértelműen megakadályozta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.