Másfél évtizeddel ezelőtti bevezetése óta a legalacsonyabbra csökken a diákhitelek kamata 2017 első fél évében - közölte a Diákhitel Központ Zrt. az MTI-vel hétfőn.
A szabad felhasználású diákhitel 1 konstrukció kamata 3,75-ről 3,35 százalékra csökken a 2017. január 1. és június 30. közötti időszakban, míg a diákhitel 2 kamatát 5 százalék helyett 3,90 százalékban állapították meg, de az ügyfelekre eső része továbbra is fix 2 százalék.
Az MFB csoporthoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. a hitelnyújtáshoz szükséges forrásait változatlanul a pénz- és tőkepiacról vonja be, állami kezességvállalás mellett. A finanszírozáshoz szükséges külső forrásokat rövid lejáratú készenléti hitelek és hosszú lejáratú kölcsönök formájában kereskedelmi bankoktól, magyar és nemzetközi speciális finanszírozó intézményektől, illetve nyilvános kötvénykibocsátásokon keresztül a tőkepiacról szerzi.
A forrásszerzés jelentős eszközei az Európai Beruházási Bankkal kötött finanszírozási szerződések is, amelyek hosszú lejáratú források kedvező feltételű igénybevételét teszik lehetővé a Diákhitel Központnak. A 2010 óta tulajdonosi joggyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. szintén előnyös forrásszerzési lehetőséget biztosít a társaság számára.
Közölték: a hitelben részesültek száma másfél évtized alatt meghaladta a 378 ezret, a kihelyezett hitelösszeg pedig lassan eléri a 315 milliárd forintot. Az adatok is azt mutatják, hogy a Diákhitel Központ kulcsfontosságú szerepet játszik a hazai felsőoktatás finanszírozásában és nagyon sok diáknak jelent komoly segítséget a főiskolai, egyetemi tanulmányaik elvégzése során - áll a közleményben.
A Diákhitel felvehető összegei a 2016/17-es tanévben is változatlanok: a szabad felhasználású diákhitel konstrukció esetében havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető, míg a kizárólag képzési díjra fordítható diákhitel 2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
