Mi történik? Eltűnnek a hallgatók az egyetemekről

Meglepően magas Magyarországon a lemorzsolódó egyetemisták száma.Az Óbudai Egyetemen idén ősztől patronáló tanárok segítik alapképzésben, nappali tagozaton az elsőéves hallgatók beilleszkedését és tanulmányi munkáját.

  • MTI
Az egyetem közleménye szerint a felsőoktatásban az első félévben jellemző lemorzsolódást kívánják csökkenteni azzal, hogy oktatói közreműködéssel támogatást nyújtanak a diákoknak a tanulmányi és vizsgaidőszakban egyaránt.

Az Óbudai Egyetem 2100 elsőéves nappalis hallgatóját hetven oktató segíti havi rendszerességgel, harmincfős csoportokban. A támogató tanári rendszer igénybevétele nem kötelező a diákoknak, de az által számos olyan információhoz juthatnak az oktatóktól és az instruktoroktól, amely megkönnyítheti az egyetemi létet és segíti őket az eredményes tanulásban.

Kiemelték: a lemorzsolódási arány komoly problémát jelent a felsőoktatásban. Országosan az egyetemre, főiskolára beiratkozott hallgatók 45 százaléka, azaz csaknem minden második diák nem jut el a diplomáig, s ez a folyamat már az első félévben elkezdődik.

Tapasztalatok szerint az újonnan belépő diákok fő problémája a kritikus tárgyak sikertelen teljesítése az első félévben, ezekre pedig további tárgyak épülnek a következő szemeszterekben. Így a hallgatók jelentős, nehezen behozható hátrányba kerülhetnek már a tanulmányaik elején.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.