Meglepően magas Magyarországon a lemorzsolódó egyetemisták száma.Az Óbudai Egyetemen idén ősztől patronáló tanárok segítik alapképzésben, nappali tagozaton az elsőéves hallgatók beilleszkedését és tanulmányi munkáját.
Az Óbudai Egyetem 2100 elsőéves nappalis hallgatóját hetven oktató segíti havi rendszerességgel, harmincfős csoportokban. A támogató tanári rendszer igénybevétele nem kötelező a diákoknak, de az által számos olyan információhoz juthatnak az oktatóktól és az instruktoroktól, amely megkönnyítheti az egyetemi létet és segíti őket az eredményes tanulásban.
Kiemelték: a lemorzsolódási arány komoly problémát jelent a felsőoktatásban. Országosan az egyetemre, főiskolára beiratkozott hallgatók 45 százaléka, azaz csaknem minden második diák nem jut el a diplomáig, s ez a folyamat már az első félévben elkezdődik.
Tapasztalatok szerint az újonnan belépő diákok fő problémája a kritikus tárgyak sikertelen teljesítése az első félévben, ezekre pedig további tárgyak épülnek a következő szemeszterekben. Így a hallgatók jelentős, nehezen behozható hátrányba kerülhetnek már a tanulmányaik elején.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
