Minden tizedik dolgozóját elbocsátja a Nyíregyházi Főiskola

Minden tizedik dolgozóját elbocsátja a Nyíregyházi Főiskola – tudta meg az eduline. Az intézmény állami támogatása öt év alatt felére csökkent, ezért a létszámleépítés mellett további takarékossági intézkedésekre kényszerülnek: a kevés jelentkezőt vonzó szakok közül többet már az idei felvételin sem hirdettek meg, a szerkezeti átalakításokról pedig a tanév végéig döntenek.

  • Eduline
Fazekas István

Hetven alkalmazottat küld el 2013-ban a Nyíregyházi Főiskola, a létszámleépítésről már döntött a szenátus. „2008 óta 3,4 milliárd forinttal, vagyis 57 százalékkal csökkent az állami támogatás. 2009-ben például 661,3 millió forintot zároltak, majd vontak el, a 2012-es állami támogatásnál 2013-ban várhatóan 1,2 milliárddal kap kevesebbet a főiskola” – mondta az eduline-nak Jánosi Zoltán rektor. Mennyivel csökkent a többi felsőoktatási intézmény állami támogatása? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

„Kevesebb óraadó tanárral kötünk szerződést, de mivel sokan speciális feladatot látnak el, nem lehet mindegyik szerződést megszüntetni” – tette hozzá. Az alkalmazottak béren kívüli juttatásait folyamatosan csökkentette a főiskola, az oktatók óraszámát pedig évekkel ezelőtt megemelték.

A nyíregyházi intézmény nem először kényszerül elbocsátásokra: 2008 és 2012 között az alkalmazottak ötödét küldték el, az újabb létszámleépítésről decemberben döntött a szenátus.

Kevesebb szakot hirdettek meg

A képzési kínálatot is szűkíti a főiskola, a kevés jelentkezőt vonzó szakokat már az idén sem hirdették meg, a karokat is érintő szerkezeti átalakításokról még ebben a tanévben döntenek. „2008 óta 39 százalékkal csökkent a hallgatói létszám, 2011-hez képest 2012-ben 16 százalékkal tanultak kevesebben a főiskolán” – mondta Jánosi Zoltán, aki a felvételi rendszer változása miatt arra számít, hogy 2013-ban ismét emelkedni fog a hallgatók száma, körülbelül 2000 elsőévessel számol.

Használaton kívüli épületek már nincsenek a nyíregyházi campuson, 2012 decemberében viszont jelentős területet adtak bérbe, és ezt 2013-ban is folytatni akarják – az elmúlt évek campusfejlesztései miatt felhalmozódott PPP-terhek korábban ígért állami átvállalása évente 700 millió forintos megtakarítást jelentene az intézménynek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.