Minden tizedik dolgozóját elbocsátja a Nyíregyházi Főiskola – tudta meg az eduline. Az intézmény állami támogatása öt év alatt felére csökkent, ezért a létszámleépítés mellett további takarékossági intézkedésekre kényszerülnek: a kevés jelentkezőt vonzó szakok közül többet már az idei felvételin sem hirdettek meg, a szerkezeti átalakításokról pedig a tanév végéig döntenek.
Hetven alkalmazottat küld el 2013-ban a Nyíregyházi Főiskola, a létszámleépítésről már döntött a szenátus. „2008 óta 3,4 milliárd forinttal, vagyis 57 százalékkal csökkent az állami támogatás. 2009-ben például 661,3 millió forintot zároltak, majd vontak el, a 2012-es állami támogatásnál 2013-ban várhatóan 1,2 milliárddal kap kevesebbet a főiskola” – mondta az eduline-nak Jánosi Zoltán rektor. Mennyivel csökkent a többi felsőoktatási intézmény állami támogatása? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
„Kevesebb óraadó tanárral kötünk szerződést, de mivel sokan speciális feladatot látnak el, nem lehet mindegyik szerződést megszüntetni” – tette hozzá. Az alkalmazottak béren kívüli juttatásait folyamatosan csökkentette a főiskola, az oktatók óraszámát pedig évekkel ezelőtt megemelték.
A nyíregyházi intézmény nem először kényszerül elbocsátásokra: 2008 és 2012 között az alkalmazottak ötödét küldték el, az újabb létszámleépítésről decemberben döntött a szenátus.
Kevesebb szakot hirdettek meg
A képzési kínálatot is szűkíti a főiskola, a kevés jelentkezőt vonzó szakokat már az idén sem hirdették meg, a karokat is érintő szerkezeti átalakításokról még ebben a tanévben döntenek. „2008 óta 39 százalékkal csökkent a hallgatói létszám, 2011-hez képest 2012-ben 16 százalékkal tanultak kevesebben a főiskolán” – mondta Jánosi Zoltán, aki a felvételi rendszer változása miatt arra számít, hogy 2013-ban ismét emelkedni fog a hallgatók száma, körülbelül 2000 elsőévessel számol.
Használaton kívüli épületek már nincsenek a nyíregyházi campuson, 2012 decemberében viszont jelentős területet adtak bérbe, és ezt 2013-ban is folytatni akarják – az elmúlt évek campusfejlesztései miatt felhalmozódott PPP-terhek korábban ígért állami átvállalása évente 700 millió forintos megtakarítást jelentene az intézménynek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
