Elutasította az ELTE a Népszabadság arra vonatkozó kérését, hogy adják ki Deutsch Tamás fideszes képviselő A magyar...
Elutasította az ELTE a Népszabadság arra vonatkozó kérését, hogy adják ki Deutsch Tamás fideszes képviselő A magyar médiatörvény Európában című szakdolgozatát. Az indoklás szerint azért, mert azt "nem kutatási célból" kérték az újságírók - írja a nol.hu.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1999-ben írt diplomamunkát a lap többek között azért szerette volna megnézni, mert "rohammunkában" készült, hogy Deutsch elfoglalhassa sportminiszteri székét az első Orbán-kormányban - írják.
A szakdolgozatok – éppen a diplomaszerzés átláthatóságának biztosítása érdekében – Magyarországon alapértelmezésben nyilvánosak. Tavaly az ÁJK könyvtára az első körben Orbán Viktor szakdolgozatát is titkosította. Akkor a Népszabadság felvetése nyomán maga a miniszterelnök oldotta fel a korlátozást, kijelentve, hogy nincs titkolnivalója, a közvéleménynek pedig joga van megismerni a politikusok múltjának nyilvános dokumentumait. A legtöbb intézményben nincsenek pontos szabályok arra, hogy mi számít plágiumnak: erről itt olvashattok.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
