Nol: nem adta ki Deutsch Tamás szakdolgozatát az ELTE

Elutasította az ELTE a Népszabadság arra vonatkozó kérését, hogy adják ki Deutsch Tamás fideszes képviselő A magyar...

  • Eduline

Elutasította az ELTE a Népszabadság arra vonatkozó kérését, hogy adják ki Deutsch Tamás fideszes képviselő A magyar médiatörvény Európában című szakdolgozatát. Az indoklás szerint azért, mert azt "nem kutatási célból" kérték az újságírók - írja a nol.hu.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1999-ben írt diplomamunkát a lap többek között azért szerette volna megnézni, mert "rohammunkában" készült, hogy Deutsch elfoglalhassa sportminiszteri székét az első Orbán-kormányban - írják.

A szakdolgozatok – éppen a diplomaszerzés átláthatóságának biztosítása érdekében – Magyarországon alapértelmezésben nyilvánosak. Tavaly az ÁJK könyvtára az első körben Orbán Viktor szakdolgozatát is titkosította. Akkor a Népszabadság felvetése nyomán maga a miniszterelnök oldotta fel a korlátozást, kijelentve, hogy nincs titkolnivalója, a közvéleménynek pedig joga van megismerni a politikusok múltjának nyilvános dokumentumait. A legtöbb intézményben nincsenek pontos szabályok arra, hogy mi számít plágiumnak: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.