"Itt ülök pizsamában" - így tudta meg, hogy Nobel-díjat kap

"Itt ülök pizsamában, a feleségemmel, még egy kávét se tudtam inni" - mondta Michael Rosbash, az idei orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje, miután hétfőn Stockholmban bejelentették, hogy a cirkadián ritmussal kapcsolatos kutatásaiért két kollégájával ő kapja a legrangosabb tudományos elismerést.

  • MTI
MTI/AP/Bill Sikes

Az amerikai tudós hozzátette, sokkolta a hír. "A kollégáimmal még nem is beszéltem" - tette hozzá. A 73 éves Michael Rosbash genetikus, kronobiológus a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) diplomázott, majd a skóciai Edinburghi Egyetemen végzett tanulmányokat. 1974-től a Brandeis Egyetem kutatója. 

Az egyetem Rosbash vezette laboratóriumának felfedezéseivel sikerült megvilágítani számos betegség, alvászavar, mentális betegség és a cirkadián ritmus közötti összefüggést. Ezek a felfedezések olyan gyógyszerek kifejlesztését eredményezhetik, amelyekkel kezelhetők az alvási, mentális és más betegségek és a szervezet időeltolódással összefüggő zavarai. 

A tudós és két honfitársa, Jeffrey C. Hall és Michael W. Young a "napi biológiai óraként" emlegetett cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért érdemelte ki a Nobel-díjat.

Hat dolog, amit biztosan nem tudtál a világ egyik leghíresebb díjáról

A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben, Stockholmban. 1. Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 108.

Az elismerést odaítélő testület szóvivője közölte: a három közül először csak két kitüntetettet sikerült elérni, Michael Youngot nem. Mindhárman az Egyesült Államokban élnek, a bizottságnak pedig nincsenek gátlásai, akár az éjszaka közepén is felverik a díjazottakat, hogy közöljék velük a hírt. Thomas Perlmann elmondta, hogy Michael Rosbash először nem találta a szavakat, néma csönd volt a vonal másik végén. Aztán azt mondta: "biztosan csak ugratnak". 

 Jeffrey C. Hall a svéd rádiónak úgy fogalmazott, nagy öröm elnyerni a Nobel-díjat. Hozzátette, soha nem gondolt arra kutatásai közben, hogy munkája hová fog vezetni. 

A három kitüntetett összesen 9 millió svéd koronával (291,6 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.