"Itt ülök pizsamában" - így tudta meg, hogy Nobel-díjat kap

"Itt ülök pizsamában, a feleségemmel, még egy kávét se tudtam inni" - mondta Michael Rosbash, az idei orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje, miután hétfőn Stockholmban bejelentették, hogy a cirkadián ritmussal kapcsolatos kutatásaiért két kollégájával ő kapja a legrangosabb tudományos elismerést.

  • MTI
MTI/AP/Bill Sikes

Az amerikai tudós hozzátette, sokkolta a hír. "A kollégáimmal még nem is beszéltem" - tette hozzá. A 73 éves Michael Rosbash genetikus, kronobiológus a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) diplomázott, majd a skóciai Edinburghi Egyetemen végzett tanulmányokat. 1974-től a Brandeis Egyetem kutatója. 

Az egyetem Rosbash vezette laboratóriumának felfedezéseivel sikerült megvilágítani számos betegség, alvászavar, mentális betegség és a cirkadián ritmus közötti összefüggést. Ezek a felfedezések olyan gyógyszerek kifejlesztését eredményezhetik, amelyekkel kezelhetők az alvási, mentális és más betegségek és a szervezet időeltolódással összefüggő zavarai. 

A tudós és két honfitársa, Jeffrey C. Hall és Michael W. Young a "napi biológiai óraként" emlegetett cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért érdemelte ki a Nobel-díjat.

Hat dolog, amit biztosan nem tudtál a világ egyik leghíresebb díjáról

A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben, Stockholmban. 1. Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 108.

Az elismerést odaítélő testület szóvivője közölte: a három közül először csak két kitüntetettet sikerült elérni, Michael Youngot nem. Mindhárman az Egyesült Államokban élnek, a bizottságnak pedig nincsenek gátlásai, akár az éjszaka közepén is felverik a díjazottakat, hogy közöljék velük a hírt. Thomas Perlmann elmondta, hogy Michael Rosbash először nem találta a szavakat, néma csönd volt a vonal másik végén. Aztán azt mondta: "biztosan csak ugratnak". 

 Jeffrey C. Hall a svéd rádiónak úgy fogalmazott, nagy öröm elnyerni a Nobel-díjat. Hozzátette, soha nem gondolt arra kutatásai közben, hogy munkája hová fog vezetni. 

A három kitüntetett összesen 9 millió svéd koronával (291,6 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.