Nemi erőszak a gólyatáborban: megszólalt a HÖOK

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint kirívó és példátlan, ami az Eötvös Loránd Tudományegyetem gólyatáborában történt, ugyanakkor számos, a hallgatói önkormányzatok (HÖK) által példaértékűen szervezett gólyatábor zajlik.

  • MTI

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek éjszaka megerőszakoltak egy elsőéves lányt az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának (TÓK) fonyódligeti gólyatáborában. A Kaposvári Járásbíróság hétfőn elrendelte egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását, aki fotósként dolgozott a rendezvényen. A gyanúsított az ELTE bölcsészkarának hallgatója, informatikus-könyvtáros szakra jár. Az intézmény a TÓK hallgatói önkormányzatának működése mellett a jogi karét is felfüggesztette, mivel a gólyatáborban nemi erőszakra buzdító rigmusokat skandáltak a szervezők és a résztvevők.

Az egyetem csak olyan gólyatáborokat szervez a következő években, amelyeken a szakmai programok a hangsúlyosak, a tervezett programokról pedig részletes leírást is be kell majd benyújtani az intézmény vezetőinek. Egyelőre még tárgyalnak arról, hogy a kari hallgatói önkormányzatok a jövőben is részt vehetnek-e a gólyatáborok szervezésében - mondták csütörtöki sajtótájékoztatójukon az egyetemi vezetői.

Hozzátették: ha bebizonyosodik, hogy a szervezők tudtak a nemi erőszakkal gyanúsított férfi korábbi ügyeiről, akár el is bocsáthatják őket az intézményből - a vizsgálat várhatóan pénteken zárul le. Kezdeményezték azt is, hogy az egyetemi-főiskolai felvételihez az erkölcsi bizonyítványt kelljen benyújtani.

A HÖOK elnöke csütörtöki közleményében kiemelte: kirívó bűncselekményről van szó, ilyenre tudomása szerint nem volt példa a gólyatáborok elmúlt évtizedében. Ha a bűncselekmény az eddig napvilágot látott információk szerint történt, elmondható, hogy a feltételezett elkövető józan volt, ráadásul erőszakos természetű ember, tehát a bűncselekmény nem egy buli hevében megszülető hirtelen gondolat következménye.

Hozzátette: a gólyatábori bulik és az ott énekelt, esetenként obszcén kifejezéseket tartalmazó indulók problémakörétől élesen elkülönülő egyedi esetről van szó. Ha igaz, hogy a kari HÖK elnökének figyelmét felhívták a lehetséges veszélyre és ő nem tett semmit, akkor alkalmatlanságról van szó, egy ilyen információt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Biztos benne - folytatta -, hogy az ELTE vizsgálata korrekt és alapos lesz, és ha bizonyítást nyer, hogy a gólyatábor lebonyolítását koordináló, valamint a szervezésben részt vevő hallgatók mulasztásokat követtek el, a felelősségre vonások haladéktalanul megtörténnek.

Úgy véli, nem lehet elítélni mindenkit, mert számos, a hallgatói önkormányzatok által példaértékűen szervezett gólyatábor zajlik, amelyekben az intézmények vezetői is részt vesznek, és amelyek értéket képviselnek és közvetítenek az elsőéves hallgatóknak. Az országban az idén több mint nyolcvan gólyatábor volt, legalább hatvan helyszínen. A szervezésben több ezren vettek részt, és nem csak hallgatók. Tudomása szerint a szóban forgó döbbenetes esetet kivéve kirívó bűncselekmények nélkül zajlottak le a táborok - jegyezte meg Körösparti Péter.

Kitért arra is, hogy a gólyatáborok szervezésekor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kulturált emberhez méltatlan kifejezések és viselkedés felszámolására. Emlékeztetett arra, hogy a hallgatói önkormányzatok működésével kapcsolatosan a HÖOK június 1-jén tartott közgyűlése után sajtóközleményt adott ki, amelyben kezdeményezte, hogy a jogszabályi rendelkezéseket át kell tekinteni és szükség szerint módosítani.

A HÖOK a szükségesnek ítélt javaslatok kidolgozási folyamatának mielőbbi elindítása érdekében már a nyáron felvette a kapcsolatot a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A további lépéseket meghatározandó az elnök szeptember 8-ra összehívta a HÖOK választmányának ülését. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.