Ezt állítja a Századvég alapítvány vezető kutatója, és így máris sokkal kevesebb fiatal akarja elhagyni az országot - statisztikailag.
A Magyar Időkben magyarázta a Magyar Ifjúságkutatás eredményeit Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója.
A kutatásban szerepel, hogy 2016-ban a 15-29 éves fiatalok egyharmada azt tervezi, külföldön tanul, vagy vállal munkát. Emellett a fiataloknak kevesebb mint fele ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy "Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban".
Ezt oldotta fel Bauer azzal, hogy a következőt írt a kormánypárti lapba: "az EU-28-at, amihez mi is tartozunk, munkavállalás vagy tanulás szempontjából indokolatlan külföldnek nevezni, hiszen az EU-n belül közös munkaerőpiacról beszélünk. A gyorsjelentés szerint alig három százalék azok aránya, akik valóban külföldön, tehát az unión kívüli országban vállalnak munkát."
A logika szerint tehát ha Németországba, vagy Nagy-Britanniába mész tanulni vagy dolgozni, gyakorlatilag itthon maradsz.
(hvg.hu)
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
