Németország nem is külföld tanulás szempontjából?

Ezt állítja a Századvég alapítvány vezető kutatója, és így máris sokkal kevesebb fiatal akarja elhagyni az országot - statisztikailag.

  • Eduline
pixabay.com

A Magyar Időkben magyarázta a Magyar Ifjúságkutatás eredményeit Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója.

A kutatásban szerepel, hogy 2016-ban a 15-29 éves fiatalok egyharmada azt tervezi, külföldön tanul, vagy vállal munkát. Emellett a fiataloknak kevesebb mint fele ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy "Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban".

Ezt oldotta fel Bauer azzal, hogy a következőt írt a kormánypárti lapba: "az EU-28-at, amihez mi is tartozunk, munkavállalás vagy tanulás szempontjából indokolatlan külföldnek nevezni, hiszen az EU-n belül közös munkaerőpiacról beszélünk. A gyorsjelentés szerint alig három százalék azok aránya, akik valóban külföldön, tehát az unión kívüli országban vállalnak munkát."

A logika szerint tehát ha Németországba, vagy Nagy-Britanniába mész tanulni vagy dolgozni, gyakorlatilag itthon maradsz.

(hvg.hu)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.