HÖOK: a tanulmányi eredmény legyen a fő szempont az ösztöndíjrendszerben

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja, hogy a hallgatói juttatások odaítélésekor a...

  • MTI
Átalakítják az egyetemi ösztöndíjrendszert. Ki jár jól, ki jár rosszul?
Horváth Szabolcs

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja, hogy a hallgatói juttatások odaítélésekor a jövőben fokozottan érvényesüljön a hallgatók tanulmányi teljesítménye. Az átalakításokról szóló kormányrendeletet az MTI információi szerint még tavasszal tárgyalhatja a kabinet. A kormányrendeletről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke elmondta: fontosnak tartják, hogy a hallgatói juttatások, ösztöndíjak odaítélésekor, hasonlóan az eddig alkalmazott gyakorlathoz, a szociális szempontok mellett a jövőben is legalább ugyanolyan mértékben számítsanak a hallgatói teljesítmények is. 

A mostani szabályozás sávokat határoz meg - folytatta a hallgatói vezető, hozzátéve: a sávokon belül intézményi szinten dől el, hogy a keret hány százalékát fordítják teljesítmény, és hány százalékát szociális ösztöndíjakra. 

Megjegyezte: jelenleg a rendeletben olyan aránytalan megkötések vannak, melyek esetenként torzítják a képet a hallgatók szociális helyzetének megállapításakor, és így olyanok is eleshetnek a támogatástól, akiknek a bennmaradása múlhat ezen. Ez nem maradhat így - jelentette ki, hozzátéve: a HÖOK készen áll arra, hogy az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalatait megossza a döntéshozókkal és olyan keretrendszer alakuljon ki, mely objektíven veszi figyelembe a hallgatók szociális helyzetét, és emellett továbbra is teljesítményösztönző marad.

Nagy Dávid elmondta: a hallgatói normatíva 2006 óta változatlanul 119 ezer forint, ez reálértéken már a töredékét sem éri. Ezt az összeget nem csorbítani, hanem növelni kellene - jegyezte meg, hozzátéve, erre nem látnak sok esélyt, de fontos, hogy legalább a jelenlegi szintet megőrizzék.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.