A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja, hogy a hallgatói juttatások odaítélésekor a...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja, hogy a hallgatói juttatások odaítélésekor a jövőben fokozottan érvényesüljön a hallgatók tanulmányi teljesítménye. Az átalakításokról szóló kormányrendeletet az MTI információi szerint még tavasszal tárgyalhatja a kabinet. A kormányrendeletről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke elmondta: fontosnak tartják, hogy a hallgatói juttatások, ösztöndíjak odaítélésekor, hasonlóan az eddig alkalmazott gyakorlathoz, a szociális szempontok mellett a jövőben is legalább ugyanolyan mértékben számítsanak a hallgatói teljesítmények is.
A mostani szabályozás sávokat határoz meg - folytatta a hallgatói vezető, hozzátéve: a sávokon belül intézményi szinten dől el, hogy a keret hány százalékát fordítják teljesítmény, és hány százalékát szociális ösztöndíjakra.
Megjegyezte: jelenleg a rendeletben olyan aránytalan megkötések vannak, melyek esetenként torzítják a képet a hallgatók szociális helyzetének megállapításakor, és így olyanok is eleshetnek a támogatástól, akiknek a bennmaradása múlhat ezen. Ez nem maradhat így - jelentette ki, hozzátéve: a HÖOK készen áll arra, hogy az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalatait megossza a döntéshozókkal és olyan keretrendszer alakuljon ki, mely objektíven veszi figyelembe a hallgatók szociális helyzetét, és emellett továbbra is teljesítményösztönző marad.
Nagy Dávid elmondta: a hallgatói normatíva 2006 óta változatlanul 119 ezer forint, ez reálértéken már a töredékét sem éri. Ezt az összeget nem csorbítani, hanem növelni kellene - jegyezte meg, hozzátéve, erre nem látnak sok esélyt, de fontos, hogy legalább a jelenlegi szintet megőrizzék.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
