A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja, hogy a hallgatói juttatások odaítélésekor a...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja, hogy a hallgatói juttatások odaítélésekor a jövőben fokozottan érvényesüljön a hallgatók tanulmányi teljesítménye. Az átalakításokról szóló kormányrendeletet az MTI információi szerint még tavasszal tárgyalhatja a kabinet. A kormányrendeletről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke elmondta: fontosnak tartják, hogy a hallgatói juttatások, ösztöndíjak odaítélésekor, hasonlóan az eddig alkalmazott gyakorlathoz, a szociális szempontok mellett a jövőben is legalább ugyanolyan mértékben számítsanak a hallgatói teljesítmények is.
A mostani szabályozás sávokat határoz meg - folytatta a hallgatói vezető, hozzátéve: a sávokon belül intézményi szinten dől el, hogy a keret hány százalékát fordítják teljesítmény, és hány százalékát szociális ösztöndíjakra.
Megjegyezte: jelenleg a rendeletben olyan aránytalan megkötések vannak, melyek esetenként torzítják a képet a hallgatók szociális helyzetének megállapításakor, és így olyanok is eleshetnek a támogatástól, akiknek a bennmaradása múlhat ezen. Ez nem maradhat így - jelentette ki, hozzátéve: a HÖOK készen áll arra, hogy az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalatait megossza a döntéshozókkal és olyan keretrendszer alakuljon ki, mely objektíven veszi figyelembe a hallgatók szociális helyzetét, és emellett továbbra is teljesítményösztönző marad.
Nagy Dávid elmondta: a hallgatói normatíva 2006 óta változatlanul 119 ezer forint, ez reálértéken már a töredékét sem éri. Ezt az összeget nem csorbítani, hanem növelni kellene - jegyezte meg, hozzátéve, erre nem látnak sok esélyt, de fontos, hogy legalább a jelenlegi szintet megőrizzék.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
